Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)
Hasonló a megnevezés az egri káptalan oklevelében is 1562-ben. 14 Szt-Györgybegye a neve annak a promontóriumnak, amelyen három pincét adnak el (tria cellaria in promontorio oppidi Miskolcz Szt-Györgyhegye exstructa). Maga az adásvétel korábban, 1516ban történt, így ez az évszám a szentgyörgyhegyi pincék első írásos említésének dátuma. A magyar nyelvű megnevezések jelzik a kortársak alternatív szóhasználatát, hol birtokos jelzővel: Szent György hegye, hol anélkül: Szent György-hegy a szőlőhegy és pincék helyének neve. A 16. század fontos forrásaiban, a dézsmajegyzékekben és az 1569-től vezetett Városkönyvben is a Szent György-hegy megnevezés szerepel a bordézsma alapját képező szőlők, illetve az élénk kereskedelmi és hitelforgalom tárgyát jelentő szőlőbirtokok esetében. 1600 végéig - 32 év bejegyzéseit tekintve - a Városkönyvben 21 ízben szerepel szentgyörgyhegyi szőlő. 15 Az 1549-es és 1578-as bordézsma-jegyzékek 16 őrizték meg számunkra a 16. századi miskolci szőlőtermő hegyek nevét. Közöttük - sorban az első - a Zent Giergy hegye, melyen 1549-ben a Bedeg-völgy és a Bábonyi-bérc után a legtöbb (138 köböl) bort szolgáltatott be az itt birtokos 49 jobbágy. 17 A 16. századi dézsmajegyzékekben a Szent György-hegy után a Középszer Promontorium (Kezep zeer) következik. így az 1549-es dézsmajegyzék a legrégibb említése is egyben a Középszernek. A sorrend igazolja a két szőlőterület szomszédos voltát, s az is, hogy Kazai Mihály 1549-ben a két szőlőhegyen lévő birtoka után nem külön, hanem együtt adózik. A két szőlőhegy földrajzi közelségére utal egy 1667-ből való topográfiai adat is: 18 Haller György megerősíti Szepessy Mátyást fő utcai házának és egy szőlejének birtokában, amely szőlő „Szent György hegyének Középszer nevű promontóriumán" fekszik. Miskolc 1563-as urbáriumában 19 is szerepel ez a helynév szőlőhegy és külön szőlő megnevezéseként: Miskolc város - annak előtte a várhoz tartozott - szőlői között felsoroltatik a keözépszer szőlőhegyen egy szőlő, melyet középszer szőllőnek neveznek... és ugyanazon a szőlőhegyen egy másik középszer szőllő nevű szőlő". 1562-ben Gombos Pál szőlőjéről írnak egy jobbágykérvényben 20 , amely a Kezep(Közép) nevű szőlőhegyen vagy szőlők között fekszik (duas particulas vinearum in promontorio seu vinetis Kezep sitas). Miskolc legkorábbi jegyzőkönyvei is megemlékeznek a középszeri szőlőkről, 1600 végéig kilenc alkalommal említve ilyeneket. 21 A szőlőket általában a Középszeren 11 lévőnek mondják, de használják a korabeli miskolciak a Középszerben 1 "' helymeghatározást is. Az urbáriumhoz hasonlóan a városkönyv is említ ilyen nevű szőlőt, nemesek szőlőhegyet: „Szőcs György vall levelet János deáknak a Középszer szőllőről" 24 . Ugyanezt a szőlőhegyet kétszer Középhegy 1 ^ néven is nevezik. Fontos itt húzódó földrajzi hely a Valós út. 2h Ez az út a Kötelkönyv adatai között is föltűnik, de ott nem szőlőhegyen vezet, hanem a pertinenciális földek egyikén: az ötvenharmadik kötélben Boldizsár Zsigmond telkének egyik pertinenciális földje a Valló s út mellett fekszik. 27 1589-ben a zálogbirtokos Homonnai Drugeth család birtokol szőlőt a Középszeren 28 , 1666-ban pedig Haller György adományoz itt egyet, melynek birtokszomszédja „Miskolc várossá". 29 Eszerint ez a terület is színtere volt az allodiális szőlőművelésnek. A dézsmajegyzékekben tűnik fel először 1549-ben a Ruzsin szőlőhegy is (Rwsinth), a Középszert követve. Ez a név ma az Avas-hegy dűlőneveként él. A Szentgyörgy-Középszer-Ruzsin összefüggő, szőlővel beültetett hegyoldalként jelenik meg a bordézsmák
