Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az avasi pincék, borházak és barlanglakások (Olajos Csaba)

2. kép. Az Avas Mélyvölgy Arnóti és Csabai sor pincéi sunkról, melyet Szrogb Sámuelnek, 1800-ban megjelent s városunk múltját tárgyaló egylevelű nyomtatványról közlünk" - írta Szendrei János 1904-ben.

3 Az Avas elhelyezkedésével közvetlenül kapcsolódik a városközponthoz, szervesen beépül a város értékes műemléki épületeinek látványába. Az avasi pincesorok 3-4 sorban helyezkednek el egymás fölött, a Tűzköves dülő és a Danyi-völgy közötti területen. A Kisavas és a Mély völgy területén találhatók az Avas legszebb - sok esetben - emeletes borházai. (2. kép) A képről nagyon szépen lehet látni az avasi pincék domináns szerepét a városképben. A borházak utcára merőleges nyeregtetővel kerítés nélkül, döntő többségében kőből vakolt kivitelben épültek. Városképformáló szerepük mellett legalább ilyen jelentős a pincesorokon szórakozó, pihenő embereknek a városra történő rálátás biztosítása. Jelenleg a városszéli elhelyezkedés helyett - az Avas beépítésével - a város központi helyén lévő pihenő szórakozónegyed lehetőségét biztosítja a lakosságnak. A pincék, borházak elsődleges funkciója a bor tárolásával, védelmével, majd a 18-19. századtól a feldolgozásával függ össze. A lakófunkciót Bakó Ferenc megállapításával szemben az ipari fejlődés, a város hirtelen felduzzadása alakíthatta ki. Ezt igazolja, hogy Miskolcon a Danyi-völgyben, a várostól elkülönülten, a Vasgyár szomszédságában alakultak ki jelentős számban barlanglakások. Miskolc első térképén még nincs a Danyivölgyben borház ábrázolva, de a város 1910-30 között készült kataszteri térképén is érzékelhető a várostól való elkülönültség, és a gyárhoz való kapcsolódás. A város vezetése nem nézte jó szemmel a barlanglakások kialakulását. A Vasárnapi Újság 1913-ban arról adott hírt, hogy a „hatóság most tömeti be a barlangokat". Bakó Ferenc 1972-ben két