Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században (Gyulai Eva-Tóth Péter)

Az Avas topográfiája és toponímiája a XIV-XVII. században A

z embernek a környezetével való viszonyát és kapcsolatát, e kapcsolat változásait, a környezet iránti érdeklődés fokozatait és minőségét tartalmilag is rendkívül jól jellemzi a névadás. A név ugyanis az azonosítás legkézenfekvőbb eszköze: olyannyira, hogy a primitív népek gondolatvilágában a név minden tekintetben azonos a viselőjével. A tájékozódást, a helyek azonosítását szolgálják a földrajzi nevek: létük, nemlétük, megjelenésük, változásuk, eltűnésük és nyelvi állapotuk tehát fontos társadalom- és gazdaságtörténeti következtetések levonására is alkalmat adhat. Kristó Gyula az ország, illetve egyes területei primer és szekunder névtelenségének a vizsgálatával

1 fontos településtörténeti problémák megoldására tett kísérletet: úgy gondoljuk, hogy az ilyesfajta módszerek jóval kisebb tájegységek és területek vizsgálatára is alkalmazhatóak. Ha /. kép. Miskolc első térképe, 1759-ből