Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az „Avas Hegy" Miskolc 18. századi szőlő- és borkultúrájában (Rémiás Tibor)

ötágú nyílt koronával. Körirata: Sigillum Oppidi Miskoltz. Mindez színes, díszes változatban látható a Város Eskükönyvén (1. kép) is, 1782-ből. Számunkra már csak egy későbbi, 1861-ben vésetett pecsétnyomó őrződött meg, aminek használatára körirata szerint: „Miskolcz Város Fő Bírája" volt illetékes, hivatott (2. kép). Továbbra is a pecséteknél, a pecsétnyomóknál maradva, nem feledkezhetünk meg a város 18. századi gazdasági életének, elsősorban borkereskedelmének felvirágoztatásában vezető szerepet kiharcoló görögség jelképéről. Hogy a miskolci görög kompánia kereskedelmi tevékenységében a szőlő és a bor játszotta a legnagyobb szerepet, azt az is bizonyítja, hogy az 1687-es évszámmal datált - Szendrei János ezt az évszámot valószínűsíti a helyi kereskedőtársaság megalakulási idejének - pecsétjében a szőlőfürtök is benne vannak. A kompánia pecsétje két virágág között szívformából kinövő, kereskedői jelvényt ábrázol, mely a kettős keresztből van kombinálva, s célzással a borkereskedésre, alsó ágának két végéről apró szőlőfürtök lógnak le. A jelvény fölött nyílt koronát, kétoldalt a 16-87. évszámot látjuk. Körirata: „Miskolczi Görög Compania." [3. a), b) kép]. Rajtuk (kereskedői és politizáló 3. a., b. kép. A miskolci görög kereskedőtársaság pecsétje - 1687. (Herman O. Múzeum Miskolci Görög Gyűjt.) tevékenységükön) keresztül juthatott el és a helyi jelleg (gazdasági adottságok) kifejezéseként kaphatott helyet az 1781-ből ismert szabadkőműves páholy pecsétjében is a szőlőfürt. „Az erényes vándorok vagy világpolgárok" név alatt mindössze 5 évig működő miskolci páholy pecsétje Mózest ábrázolja az égő csipkebokor előtt térdelve, míg előtte saru és pásztorbotja fekszenek, a háttérben dombos tájék. E képet szőlőlevelekből és -fürtökből fontkoszorú veszi körül, melven belül e mondat olvasható: SOLVE CALCEAMENTA TUA QUIA TERRA, QUAM CALCAS, SANCTA EST. EXOD. 3. V. 5. (Oldozd meg saruidat, mivel a föld, melyet taposol szent.) (4. kép.) Miskolc város szőlőművelő és bortermelő jellegét kihangsúlyozó jelképei között találjuk a zászlókat. Közülük a miskolci bodnár vagy kádár céh (ill. itt pintér céhnek is