Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az avasi egyház műkincsei (Fügedi Márta)

vacsorának tiszteletire és ajándékozta meg az miskolczi annia szent Egyháznak giülekezetit egy Pohárral mind tányérostól. Anno Domini 1588. aug. die 17." Az áldozó pohárral együtt adományozott kis tányér valószínűleg jóval korábbi, mint az áldozó pohár és eredetileg katolikus paténa, kehely-fedő tálca lehetett, melybe csak később vésették bele a feliratot. Közepén Isten báránya a zászlóval, szélében pedig három soron ugyanaz a felirat olvasható, mint ami a pohárra van vésve. (2. kép) A városi jegyzőkönyv megörökítette azt az adományozást is, mely szerint „az úrvacsora kiszolgáltatásához 1662-ben Vörös András két aranyozott ezüst tálat hagyományoz."

5 A kettő közül az egyik ma is megvan, s az egyház egyik különlegesen szép, sokat publikált klenódiumaként említhetjük (3. kép). Szendrei János a város monográfiájában a következőképpen írta le:

6 „Formája nyolcszögletű, a milyen tányérok és tálak a XVII-ik század főúri asztali felszerelései között gyakoriak. A tál szélein a nyolczszögnek megfelelő mezőkön, melyeket egymástól gyöngysor választ el, váltakozva gyümölcscsokrok, és szárnyas angyal fejek vannak domborúan kiverve. Minden egyes gyümölcscsoport és minden angyalfej más-más. A tál ürege bemélyített sima, míg közepe ismét kidomborodik, hol babérleveles és köriratos keret közepén az adományozó czimere van kiverve. A czimerpaizs mezejének lábából három búzakalász nő ki, felette pedig szárnyas griff látható. A sisakdísz növekvő emberi alak, mely jobbjában három búzakalászt tart. Körirata: ANDREAS WEOREOS 1663. Itt valószínűleg a trébelő ötvös tévedhetett, mert mint fentebb láttuk, a két tányér 1662-ben ajándékoztatott." 4. kép. Nagyméretű ovális aranyozott ezüst urvacsoratal. Kecskeméti Ötvös Peter munkája, 17. sz. vege