Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az avasi egyház műkincsei (Fügedi Márta)

Az avasi egyház műkincsei z avasi templom több évszázados története hű tükörképe a történelem harcainak, viharainak.

1 Rombolás, tűzvész, egyházi villongások és erős összetartáson alapuló virágkor egyaránt íródott a templom krónikájába. A templom berendezésének, felszerelésének alakulásáról, a kegytárgyak történetéről és szépségéről már a múlt század vége óta sokat írtak, mind az iparművészeti, mind az egyháztörténeti és helytörténeti irodalomban fel-felbukkan egy-egy kiemelkedő értékű tárgy a templom műkincsei közül.

2 Alábbiakban az avasi református templom műkincsei közül a helytörténeti és iparművészeti szempontból, továbbá kultúrtörténeti vonatkozásai miatt legérdekesebb műtárgyakat kiemelve mutatjuk be az ötvösmunkákat, ónedényeket, valamint az egyházi hímzéseket és szőnyegeket. A templom megőrzött berendezési tárgyai közül kiemelésre érdemesek - történetük, keletkezésük homályos pontjaival együtt is - a reneszánsz és a festett-faragon fa bútorzat részei. Az avasi egyháznál megőrzött műtárgyak, adományok együttes bemutatása, az adományok hátterének és történetének összefoglalása új aspektusból mutathatja be az egyháznak a város történetében betöltött szerepét, a város polgárainak az eklézsiával való kapcsolatát, az egyház közösségformáló erejét is. A műtárgyak együttes bemutatása ugyanakkor áttekintést ad a 16-19. század iparművészetéről, a városi polgárság ízléséről is. A református egyház hívei kezdettől fogva egymást igyekeztek fölülmúlni az úrasztaláról való gondoskodás nemes vetélkedésében. Aranyozott drága serlegek, kupák és tálak, valamint arany skófiummal kivarrott úrasztali terítők adományozásáról számos érdekes följegyzést találunk. 1664-ben például a tanács összeíratta az egyház birtokában lévő felszereléseket, s már ebből a korai időből gazdag listát mutat az összeírás:

3 „Anno 1664. die 17. mensis Április. Mi felül megirt bírák registráltuk az ur asztalához való ezüst és ón edényeket. Elsőbben is vagyon néhai nemzetes Miskolczi Gergely kassai fürminder uram által adatott egy ezüst öreg pohár és egy tányér mind kívül-belül aranyosak. Másodszor vagyon 1588. esztendőben Basó Farkasné Baji Anna asszony által ajándékoztatott egy ezüst pohár és tányér az kiken nevek fel is vagyon meczve. Harmadszor vagyon egy öreg ezüst pohár, melyet hagyot volt néhai Sámsondi Mártonná asszonyom. Negyedszer, vagyon néhai Vas Gergelynétül ajándékoztatott egy öreg ezüst csésze. Ötödször, vagyon néhai Győrffy Jánosnétul ajándékoztatott egy ezüst lábas pohár. Hatodszor vagyon 1663. esztendőben nemes Veres András