Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)
A miskolc-avasi református egyház története 1867-1967 között (Deák Gábor)
zsidósággal való kapcsolata miatt céltáblája volt a támadásoknak. A katolikus egyház államvallásra törekedett, s ha a törvényekben másképpen is volt, a gyakorlatban érezhető volt valamelyes „numerus clausus" a protestantizmus, elsősorban a református egyház visszaszorítására. Bár a támadások leginkább Baltazár Dezső debreceni püspök és Révész Imre debreceni lelkész nyilatkozatai ellen irányultak, hatásuk az egész magyarországi református egyházban érezhető volt. A miskolci református egyház életét a „belmisszió" megújító mozgalma hatotta át, de a 30-as évek elején megzavarta az egyház és a katolikus egyház viszonyát a „Szent Jobb-per", majd a reverzáhs elleni küzdelem, s nem utolsósorban az áttérésekkel kapcsolatos agresszió más vallásfelekezetek részéről. A miskolci református egyház szélesre nyitotta kapuit a népi irodalmi mozgalmak előtt is. A Palóczy utcai gyülekezeti teremben gyakran olvasott fel Móricz Zsigmond, de megfordult itt Móra Ferenc is. Imre Sándor, Ravasz László, Szabó Imre, Karácsony Sándor előadásain kicsinek bizonyult a terem. A Tetemvár téren levő Bató-házban a KIE szervezte az ifjúságot, tekintet nélkül társadalmi hovatartozására. Földműves, iparos és középiskolás diákok is jártak oda. Fazekas János lelkész családiasán fogta össze a résztvevőket. A vasgyári, illetve felsővárosi gyülekezetben is volt szervezete. De megemlíthetjük a Novotny Gyula vezetésével jelentőssé váló cserkészmozgalmat is. A felnőtt egyháztagok számára a Nőegylet adott lehetőséget a hitélet közösségi gyakorlására. Ennek vezetője Jégh Gyula gimnáziumi tanár volt. A miskolci Református Egyházi Értesítő nemcsak népmozgalmi adatokkal számolt be az egyház életéről, hanem Marjalaki Kiss Lajos egyháztörténeti „adalékok"-kal is hozzájárult a református történelmi tudat ápolásához. 38 1931-ben meghalt Révész Kálmán püspök. Helyét Farkas István avasi lelkész kapta. Ugyanakkor az esperesi tisztségre Pósa Pétert hozták be Mezőkeresztesről. A harc olyan erős volt, hogy a Nádházy Bertalan vasgyári lelkész mellett korteskedők közül többen lemondtak egyházban viselt tisztségükről, presbiterségükről. Az egyházat az iskolai népi mozgalmak mellett az új Deszka-templom építése foglalkoztatta. Farkas István püspök álma volt ez a templom, amelyhez gyűjtés, közadakozás, alapítványok formájában járultak hozzá a hívek, 1938-ban szentelték fel. 1941-ben meghalt Farkas István püspök. Helyét Enyedy Andor egyházkerületi főjegyző töltötte be. Ugyanakkor a megüresedett belvárosi lelkészi állás betöltése körül támadtak bonyodalmak, Novotny Gyulát szerette volna a gyülekezet lelkészül, de az egyházvezetés megtámadta a választhatóságát. Pósa Péter esperes is meghalt 1942-ben. Ekkor előbb Komjáthy Aladár ózdi lelkészt, majd Nagy József poroszlói lelkészt választotta az avasi gyülekezet. Az 1941. év azért is fontos az avasi református egyház életében, mert nagyszabású ásatások folytak az avasi templom elődépítményeinek feltárására. Ezeket az ásatásokat az Országos Műemléki Felügyelőség végeztette, de részt vett benne a miskolci múzeumtól Megay Géza muzeológus is. 1960-tól 1968-ig Dabóczy István, azután 1972-ig Novotny Gyula lett az avasi lelkész. Még a második világháború előtt hozzákezdtek a Csabai kapui templom építéséhez. A reprezentatív épület el is készült, de berendezésére a háború miatt már nem kerülhetett sor. 1948-ban pedig állami tulajdonba került, mondhatni azt is, hogy az állam elvette, s benne alakította ki a napjainkban is látható SZTK-épületet.
