Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

A kötet ajánlása. Az Avas kutatásának története (Dobrossy István)

Az avasi templom a legsokoldalúbban kutatott témakör. Az 1941-es ásatás Megay Géza nevéhez fűződik. A feltárt anyag a múzeumba került, de a kutatási eredményeket Megay már nem publikálhatta. Posthumus munkáját K. Végh Katalin rendezte nyomda alá, s így jelent meg 1970-ben.

13 A templom története kutatásának eddigi legeredményesebb éve 1972 volt. Ekkor jelentette meg új adatait K. Kovács László,'

4 Bodó Sándor az avasi templom kápolnáihoz és az északi cinterméhez tett közzé újabb adatokat, ismereteket.

15 Czeglédy Ilona pedig összeállította az ásatások teljes dokumentációját.

16 A templom történetének e két nagy ásatásáról ő készített e kötetbe összegező tanulmányt. Az avasi templom történetét, műtárgyait, a harangtorony és a sírkert történetét 1982-ben megjelent munkájában Novotny Gyula foglalta össze.

17 A templom gazdag műkincsanyagából a hímzéseket 1937-ben Palotay Gertrúd publikálta,

18 a török szőnyegeket pedig 1979-ben Batáry Ferenc tette vizsgálat tárgyává.

19 Az egyháznak történt adományozások oldaláról megközelítve a kérdést Fügedi Márta a teljes műkincsegyüttest mutatja be. Az avasi építkezésnek sajátos színfoltját jelentették és jelentik a pincék, a borházak és a barlanglakások. A barlanglakásokkal a Bükk hegység kapcsán 1977-ben megjelent munkájában Bakó Ferenc foglalkozott,

20 de a témának - mint megszüntetendő nyomorlakásoknak - terjedelmes a korabeli sajtóanyaga is. A tervezett, s még mindég megvalósítható Avas rekonstrukció kapcsán a budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének munkatársai, Gellár László, Korsós Mónika és Mezős Tamás végeztek felbecsülhetetlen értékű feltáró munkát 1989-ben.

21 Az e témával kapcsolatos ismeretek összegezését a kötetben Olajos Csaba készítette el. Az Avas kapcsán kutatott témákat, a kutatások eredményeit, illetve a kutatások történetét ennyiben összegezhetjük. Természetesen számos olyan témakör van, amelyet a kutatók figyelme eddig elkerült. A kötet ezért vállalkozott arra, hogy az Avasról legkorábbi ismereteinktől kezdve, napjaink történéseivel bezárólag mindent leírjunk, összegezzünk. Szerettünk volna egy olyan, a szó igazi értelmében vett monográfiát készíteni, amely adataiban, ismereteiben tudományosan megalapozott, ugyanakkor közérthető és olvasmányos. A szerzők szándéka egy olyan kötet összeállítása volt, amelyből új információkat szerezhet, tanulhat a fiatalabb generáció, taníthat a pedagógus, és okulhat a középgeneráció, emlékeket ébreszt és továbbgondolásra készteti az idősebb generációt. „A miskolci Avas" egyben fontos láncszem az 1929-ben megjelent, s Halmay BélaLeszih Andor szerkesztette Miskolc monográfia és a készülő új várostörténeti monográfia között. Több, mint hat évtizede nem jelent meg Miskolcról olyan kötet, amely a társadalom, a gazdaság, a politika és a kultúra-tudomány-művelődés kérdésköreit egymás mellett vizsgálta volna. A szerzők ezért vállalkoztak arra, hogy egy jól körülhatárolható egységről összegyűjtsenek és közreadjanak olyan sokoldalú ismeretegyüttest, ami az olvasóban felkelti az érdeklődést a város jelképe, az Avas iránt. Dobrossy István