Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avasi Arborétum (Adorján Imre)

A mellékelt lista szerinti egyedeket törzskönyvi előjegyzésbe vettük (215/135692. sz. jegyzőkönyv). Törzskönyvezési szakbizottságot 1992. szeptember végére hívjuk össze, amelynek pontos idejéről tájékoztatjuk." Ezzel az arborétum fenyőfajtákból álló része megvalósult. A rendelkezésre álló szabad területen a jövő feladata kialakítani egy lomblevelű fákból álló arborétum .részt, amelyhez csatlakozhatna egy emlékpark és egy szabadidőpark, amelynek létrehozására az alábbi javaslatot készítettem: „Tervezet az Avasi Arborétum szabadidőpark létrehozására. Az Avas hegy, tetején a kilátóval Miskolc városnak csaknem mértani középpontjában fekszik. Ez a terület mindig Miskolc zöld tüdejeként funkcionált, mert a jelenlegi be nem épített területet véve figyelembe, 20-25 hektáron fás-bokros-ligetes telepítésű, szőlő-gyümölcs kultúrájú terület volt. Ezt a területet 20 évvel ezelőtt kisajátították, azóta parlagon hever, pusztul. A fákat kivágják, a talajt borító megszáradt füvet, gazt tavasszal meggyújtják és így minden sarjadó fa, bokor kiég. A terület alsó része az Aulich utca mellett fekvő Greuter-kert természetvédelmi terület a benne található szelíd gesztenye és idős fenyőfák miatt. Ehhez csatlakozik, bár két kerítéssel is el van választva, az 1987-től 1992-ig telepített fen vőgyűjtemény, amely még legalább 5 évig védelemre szorul, a közönség számára csak ezután lesz megnyitható. A fenyőarborétum északi oldalán húzódó Perczel Mór utcának az arborétummal ellentétes oldalán jelenleg kihasználatlan parlagosodó terület fekszik, mintegy 18 hektár terjedelemben. Ezen a területen kellene folytatni az arborétum és szabadidőpark létrehozását, amely kiterjedésben elérné a kilátót. Megvalósítását 3 szakaszban képzeljük el. 1. A meglévő fenyőarborétum résszel, illetve gyűjteményes bemutató kerttel szemben lévő mintegy 4-5 hektárnyi területen létre kellene hozni egy lomblevelű arborétum részt, amely kertészszakemberek útmutatása alapján telepítve, tartalmazná mindazokat a lombos fákat, amelyek nálunk megtelepíthetők, gondozással életben tarthatók. A fákat és bokrokat jeltáblával kellene megjelölni, hogy tanulmányozhatók legyenek. Ez a lombos fa gyűjtemény párját képezné a fenyőgyűjteménynek és idegenforgalom szempontjából is jelentős színfoltja lenne a városnak. Ezzel válna teljessé az arborétum. 2. Az említett lombos fa gyűjtemény, illetve arborétum mellett, a kilátó irányában meg lehetne valósítani az „Ezeréves Magyarország" emlékparkot, amely szintén kb. 5 hektáron tartalmazná mindazokat a fákat, bokrokat, amelyek Magyarországon honosak, megtelepíthetők. Ezeket a fákat, bokrokat nem kellene jeltáblával megjelölni, a szakemberek úgyis ismerik azokat, és mint tű- és lomblevelű parkerdő a lakosság pihenését, szórakozását, felüdülését szolgálná, úgy is, mint szabadidőpark, népkert. A terület alsó részén háborítatlanul kellene meghagyni az ősember szerszámkészítő műhelyét. 3. A fennmaradó mintegy 10 hektáron, amely az előbb említett területhez szorosan csatlakozik, létre lehetne hozni egy, ezen a területen őshonos, magától is betelepülő fákból álló „Avas Liget" elnevezésű parkerdőt, ligetes betelepítéssel, kocsányos tölgyekkel és más fákkal. Ezt a gondolatot a Zöld Akció már évek óta igyekszik megvalósítani, ehhez kellene nagyobb segítséget biztosítani részükre. Fenti elképzelést minden, Miskolcot szerető, itt lakó polgár támogatná. A terv egészségügyi, idegenforgalmi, kulturális, városrendezési, tisztasági és környezetvédelmi szem-