Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

kainak megfelelt. Ezzel magyarázható, hogy a tétova müncheni festőnövendékből szinte előzmény nélkül robbant ki a világsikert arató „Siralomház". Az önmarcangolásra hajlamos, kétségek közt gyötrődő Munkácsy az alkotó ember karakterbeli tulajdonságait hangsúlyozta akkor, midőn egy fiatal művész rajzát vizsgálva így szólt: „Nem tudom művész lesz-e, nem ismerem a jellemét".

4 Az emberi jellem, a személyes minőség elsődlegességét jól demonstrálja Szalay Lajos életműve, pályafutása. A róla szóló irodalom egyik közhellyé lett megállapítása, hogy Szalaynak nincs következetesen kiépített stílusa, minden műve olyan rögtönzésnek hat, mintha éppen most találná fel a rajzolást. Rá is illik Ady verssora: „Én voltam az úr, a vers csak cifra szolga." Munkáit vizsgálva megdöbbent művészi személyiségének kaméleonszerű jellege, rajzainak formai sajátosságai gyakran egymásnak ellentmondók: hol szinte freskószerű monumentalitásra törekszik, hol könnyed kézzel felrajzolt vonalai hullámzanak a rajzpapíron. S ha nem is határozhatjuk meg művészetének a stílusát, egyet mégis érzünk, mely a sokféle terjeszkedő rajzolt világából kitűnik: a legnagyobb kifejezésbeli ellentéteket egy nagyon markáns művészi személyiség hozta létre, egy kimeríthetetlen gazdagságú személyiség, Szalay Lajos. Kik voltak az elődei, milyen rejtett családi hajlamok törtek elő benne, még csak sejteni sem lehet. „Olyan családi környezetben nőttem fel - mondta -, ahol semmifajta szellemi versengés vagy büszkeségvágy nem volt. Ha volt a családunkban valami vágy, akkor csak az, hogy 50 hold helyett 100 holdunk legyen. Hogy ambícióim mégsem földre fordítódtak, hanem rajzra és szinte irodalmi jellegű gondolatközlésre a beszédben is, ez inkább onnan ered, hogy én paraszti szempontból rettentő gyenge, csotrogány gyerek voltam, akit gyengesége miatt szinte még az állatok is respektáltak."

5 A művész apja vasutas volt, aki áthágva az ősi falusi rendet elvehette egy gazdag paraszt lányát. A művész szülei Miskolcon élték a kispolgárok tipikus életét. Az apát a MÁV-nál kialakult gyakorlatnak megfelelően különböző helységekbe vezényelték. így történt, hogy az elsőszülött fiú, Lajos egy jelenleg Szlovákiához tartozó Zemplén megyei községben, Őrmezőn született, 1909. február 26-án. Születési helye éppúgy „véletlen", mint ifjúkorának színhelye Miskolc, ahol gimnáziumi tanulmányait végezte. Ő igazi szülőhelyének egy kis Heves megyei falut, Tarnabodot nevezi, itt éltek anyai nagyszülei, itt eszmélt önmagára, ismerte meg a világot és formálódott meg szépen zengő, árnyalatokban bővelkedő nyelvezete.