Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

A szinte áttetsző vonalrajz jellemzi Rogelio Arqna Te Quiero című versét kísérő, Picasso stílusával rokon illusztrációját Tomas Eloy Martinez Ambito de Ingenio című verse olyan korábbi rajzaira emlékeztet, amelyekben külvárosok, a kisemberek életét ábrázolta. Ide sorolható Juan Eduardo Piteili Romance de fray Rufino Barrera-\á\ kísérő műve. Ezt a rajzát több, később megjelenő albumába is felvette. Újszerű megoldás Gullielmo Orce Remis, továbbá Marina Briones és Maximiliano Marquez Allurrade verseit kísérő rajzai, melyben finom satírozások segítségével a figuráknak plasztikus jelleget ad. Ez a lehetőség majd egy évtized múlva teljesedik ki műveiben, elsősorban a Genezis-ben. A kötet sikere tette lehetővé, hogy 1954-ben a tucumani egyetem kiadásában megjelenhessen 103 rajzát bemutató reprezentatív kötet, Szalay Dibujos-Drawings 1937-1954 címmel. Ez a kiadvány Szalay műveinek eleddig legteljesebb kollekciója. A kötetet téma szerint csoportosította. Az első részt a művészetnek és a költészetnek szentelte. A kezdő kép az Inspiráció, a lebegő angyal homlokon csókolja a költőt. A következőn a zongora billentyűi felett töprengő zenész súlyos vonalakkal megragadott figurája mögött a barokk művészet kifejezési világát idéző légies angyal mintegy szuggerálja a töprengő alkotót. A szobrászokat és festőket bemutató könnyed kézzel formált rajzai Picasso reminiszcenciák. Érdekes ellentét az északi költészet atmoszféráját szemléltető drámai rajza, mely mellett a bukolikus költészet a mediterrán ember „dolce far niente"jét idézi. Az állatokat szelídítő Orfetvs-szal egy oldalon egy finom stílusérzékkel megformált rajz: Rokokó muzsika címmel. Ezt egy tragikus felfogású rajz követi, a Salome című, melyben a korszakra jellemző konfliktus, a hatalom, az erőszak és az immoralitás ütközését fejezi ki. A Szerelem című fejezet néhány rajza korábbi publikációiból ismert, ezek közt a legjelentősebbek a Dosztojevszkij-illusztrációk és a modernizált Danae-interpretáció. A Család fejezetben a fiatalkori rajz, a kemény vonalakkal formált Anya és a Derkovits hatást idéző Nagyapa a leginkább megragadó. Az Asszony című fejezet néhány női típust vonultat fel, a balkonon álló csábító kisasszonyoktól a munkában elgyötört nőig, továbbá néhány életképszerű szituációban a hétköznapok világát örökítette meg. A leggazdagabb fejezet a férfiéletet bemutató rajzegyüttes. Néhány portrészerű munkával kezdődik. Ezek egy része, mint a Gond, vagy a Töprengő ember több ízben is reprodukálásra került. A Férfi vázával című, mely az album címlapján is látható, plasztikus stílusban készült, szinte festményszerű hatást kelt. Több rajz a külvárosi emberek, a lumpenproletárok életét ábrázolja. Az album legkülönösebb rajza a Disparates. Két lakomázó férfi felett nők lebegnek, az egyik egy vézna állattal ingerli az előtte térdelő férfit. A rajz címét Goya egyik rézkarcsorozatától kölcsönözte. Ennek a résznek a stílusa a legkevésbé egységes, ugyanis a külváros témájú rajzok mellett ismét közölte korai halásztárgyú kompozícióit. Megejtő szépségű a Vadászat című könnyed kézzel formált rajza, mely feszült kompozíciójának dinamikájával Szalay későbbi stílusát készíti elő. Néhány rajza a halállal foglalkozik, ezek legjobbjai már az 1941 -es rajzalbumában is szerepeltek. Lenyűgöző erejű műveket foglalt egybe a Háború című fejezetben. Néhány korábban közölt rajz mellett - ilyenek az anyjától búcsúzó katona, vagy a tántorgó sebesülteket ábrázoló rajz. Bonyolult szimbolikájú az 1941-42. című. A Disparetes kivételes színvo-