Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

A Szalay rajzai című kiadvány elején két oldalnyi tanulmány, a szerző nincs aláírva, de a művész szerint Kállai Ernő írta. Bár ez a szöveg nem olyan frappáns, mint Kassák 1941-ben írt előszava; körvonalazza a művész törekvéseit és útbaigazít a rajzok tartalma felől is. Az írás vezérgondolata, hogy Szalay örökké izgalmas, eleven és változatos művészetének egyetlen témája van, az ember. A társadalom minden rétegéből való jellegzetes típusok szerepelnek rajzain. Nemcsak élesszemű megfigyelő, de nagyszerű képzelőerejével a művész ítéletét hordozó alakjait is hitelesen a néző elé tudja idézni. Az előszó kiemeli fölényes technikai készségét, mellyel minden feladatot meg tud oldani. Szalay nagyszerű megfigyelő, s észleléseit igen pontosan adja vissza. „Nem a múlt századbeli realizmus aprólékosan, anyagelvűen leíró modorába, hanem a külső megjelenés nagyvonalú összefoglalása révén a lényeget, az alakok jellemét és lelkiállapotát hangsúlyozva nyúl a témához . . . Konkrétan és határozottan mindig a valóságot tartja szem előtt, de a meglátás átható, mintegy lemeztelenítő erejében, a fogalmazás hirtelenül, fordulatosán kanyarító lendületében, a vonalak érzékeny idegzetű hálózatában és a kompozíció olykor merészen élére állított egyensúlyában mindamellett modern művészetünk lényeges szellemi hagyományai folytatódnak." „Művészetének nagy értéke, hogy érzékeny a kor problémáira, megmutatja a ,mardosó' sebeket. Mindig a szegény nép pártján van, a megalázottak és megnyomorítottak iránti részvéte miatt Dosztojevszkij valóságlátásával rokon." A címlapon egy asztalra könyöklő férfi egy madár dalát hallgatva mélázik. Mint annyi más alkotásán ez a férfi is önarcképszerű. Az album tartalma igen változatos. Harmadrészük a 60 rajz újranyomása. Jelentős számban szerepelnek illusztrációk: Finom vonalrajzzal formálta a Villon-verseket értelmező műveit. Nagy számban szerepelnek Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regényének hatása alatt létrejött rajzai. Ezek az előzőekhez képest egyszerűbbek, formakezelésük sommás és a kontúrszerű vastagabb vonallal hangsúlyozza vagy összevonja a részletformákat. Hasonló megoldással rajzolta Baudelaire-illusztrációit, melyeket néhány évvel később további rajzokkal gazdagított. Coleridge-, Cyrano-, Faust-, Steinbeck-, Herczeg Ferenc-illusztrációk sorakoznak az előbbiekhez. Különösen szépek Cervantes Don Quijote-\á\ bemutató 6 rajza: a valóság és a képzelet groteszk ellentéte között vergődő regényhőst elragadó beleérzéssel és szuggesztív erővel formálta meg. A mindennapi élet jelenetei sem hiányoznak a kötetből. A többször reprodukált Halászok, kissé szecessziós jellegű rajzolata mellett szembetűnő szépségű a Derkovits látásmódját idéző Anya gyermekével. A háborús élményeket idézi az anyjától búcsúzó katonát megjelenítő rajz, és az 1944 című, mely a pusztulás felé támolygó két katonát ábrázol. Ide tartozik a Hazatérés mankóra támaszkodó két férfi alakja. Monumentális erejük az antik végzettragédiákat idézik. A betegség, a halál témája is foglalkoztatta: különösen emlékezetes a Krízis című rajza. Megörökítette az orvosi vizsgálatot, a hivatalban püffeszkedő bürokratát és reá alázattal feltekintő