Végvári Lajos: Szalay Lajos (Miskolc, 1990)

Szalay Lajos, a magyar rajzművészet iskolateremtő mestere 1909-ben született az egykor Zemplén megyéhez tartozó Őrmezőn. Gyermekségének szép esztendei Tarnabodhoz fűzik. A Fráter György Gimnáziumban érettségizett Miskolcon. 1927-35 között növendék volt a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost osztályán. 1941-ben jelent meg első rajzalbuma; Szalay Lajos hatvan rajza címmel. Az őszinte hangvételű és expresszív megfogalmazású munkái a külvárosi nyomorgók életéről, az elesettekről - egycsapásra elismert mesterré avatta. E kötet magába foglalta már mindazon témát; Ó- és Új-Szövetségi példázatokat, a klasszikus irodalmi művek illusztrációit és a mindennapok megélését - ami munkásságát végigkíséri. 1946 után Párizsban a Les Lettres Françaises-nél dolgozott. 1948-tól Argentína művészeti akadémiáin tanított. Az 1956-os magyarországi hírek hatására új kötettel jelentkezett. 1960-ban New Yorkban letelepedve keresett magányára ismét rátalált. Itt alkotta meg kiemelkedő rajzciklusát; a Genezist - ami 1973-ban a Magyar Helikon kiadásában a szülőföldön új sikert hozott számára. Gyűjteményes kiállításaival, szép könyveivel; Ómagyar Mária-siralom, Erato, a róla megjelenő kismonográfiával - egyre több szállal kapcsolta magát a hazai kultúrához -, s a Miskolctapolcán eltöltött termékeny nyarak után, 1988-tól e város jelenti otthonát. Kiváló Művész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola díszdoktora.