Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

Jelentős kereskedelem zajlott a Mátraalja borával a hegység belseje, ill. a nógrádi és a borsodi iparvidék és bányásztelepülések felé is. Mivel a magasabb térszíneken a szőlő nem termett meg, a lakodalmakba Gyöngyösről, Abasárról, Sólymosról és Verpelétről vitték a bort.

34 Pl. a mátraderecskeiekfát fuvaroztak Domoszlóra, Erdőtelekre, Markazra, s bort kaptak érte, amit otthon értékesítettek.

35 Mendöl Tibor szerint Gyöngyös jelentős szerepet játszott a Mátraalja termékei, főleg a bor és gyümölcs felvásárlásában, amit azután a főváros és más vidékek, ritkán a külföld felé továbbítottak.

36 A Bükk-vidék borászatának jelentőségét a filoxeravész óta csupán Eger környékének történelmi borvidéke fémjelzi, korábban azonban Egertől Miskolcig, a Bükkalja egész területén számottevő borászat és borkereskedelem zajlott. Az egri bor már a 1819. században is eljutott külföldre: Lengyelországból számos borkereskedő járt, akik nagy tételben szállították haza az egri bort. De részt vettek ennek közvetítésében egri rác kereskedők is, akik az olcsóbb egri és gyöngyösi bort a tokajival keverték és - tokajiként - drágán adták el Lengyelországban.

37 A 19. század elején az egri vörös bor már nagy volumenű kereskedés tárgya.

38 Paraszti kereskedelem is zajlott vele a Borsodi Mezőség és a Tisza mente, főleg Nagyiván, Tiszafüred és a Kis-Hortobágy irányában. A Bükk-vidék borkereskedelmének másik súlypontját Miskolc jelentette, amelynek a 18. században előjoga volt, hogy pincéiben érlelhette - Tokaj-Hegyalján kívül egyedül - a hegyaljai borokat is. De a 18. századi urbáriumok szerint Kisgyőr (Geszttel együtt aszút is termelt

39

), Szomolya, Noszvaj, Cserépfalu, Sály, Tibolddaróc, Harsány jelentős szerepet kaptak az Alföld északi sávjának, s a Tisza mentének borral való ellátásában. De felhordták a Bükkalja borát a Bükk hegység hutatelepüléseire és Ózd környékének ipari és bányászfalvaiba is.

40 Nagyobb jelentősége volt a 18-19. században a Sajó-völgy borászatának is. Az urbáriumok Tardona és Sajóvelezd borkereskedelméről szólnak; az utóbbiak borukat Rozsnyó és Miskolc piacán értékesítették.

41 Magda Pál szerint - a miskolci és harsányi mellett - a szentpéteri, kazai bor híres, amelyeket az északi vármegyékbe is felvisznek.

42 Igen jelentős borászat folyt egykor Torna megyében és Dél-Gömörben is.

43 Az utóbbi azonban „importált" is bort: Borsod, Torna és Tokaj-Hegyalja felől, pl. Rozsnyó közvetítésével.

44 A gömöri mézesbor a felvidéki szlovákság kedvelt iíala volt.

45 A hazai borkereskedelemnek volumene, de történeti-néprajzi tanulságai miatt is legjelentősebb vonulatát Tokaj-Hegyalja borának forgalmazása jelenti. Tekintettel arra, hogy e téma gazdag irodalma jól ismert szaktudományunkban, ugyanakkor tanulmányom keretei nem engedik meg e kérdéskör további részletes vizsgálatát, itt csupán a témakör néhány jellemzőjére utalok, elsősorban az árucsere és a tradicionális népi műveltség vonatkozásában. Tokaj-Hegyalja önálló termelési táj, ahol a természeti feltételek, az azokra épülő intenzív szőlőművelés, a szőlőbirtoklás különleges módja, a művelés jellegzetes eszkö34. Pl. Bodony (Heves m.) Angyal Katalin gyűjt. HOMNa. 3079. 35. Dobrossy István-Viga Gyula 1978. 43^14. 36. Vö. Dankó Imre 1973-74. 287. 37. Bakos József 1969.32,36. 38. Magda Pál 1819. 378. 39. Fényes Elek 1847. II. 247-248. 40. Viga Gyula 1986. 27. 41. Havassy Péter (kézirat) 78, 90. 42. Magda Pál 1819. 383. 43. Fényes Elek 1851. III. 184. 44. U. 1864. 252.; Tajták, Ladislav (red.) 1978. 45. Bozena Nèmcova 1852. 15.