Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

Az Alföld-hegyvidék közötti gabonaforgalom sokszínű, differenciált folyamatok összegződése, amelyben - különböző szinten - valamennyi társadalmi réteg, s a tájak zöme is érintett. A 17. századi losonci harmincad vám adatai arról tanúskodnak, hogy az Alföldről Losonc és Gömör-Kishont-Nógrád megyék határvidéke felé szállított gabonával jobbára a nemesség kereskedik,

6 de a 18-19. században jelentős gabonakereskedő réteg is megjelenik, s mindig jelen van a jobbágy-paraszt osztály tevékenysége is, A gabonakereskedelem mozgásba hozta az alföldi népesség tehetősebb részét, s a 19. század végén - a közvetítő kereskedők által forgalmazott termény mellett - pl. Szolnok megyéből a gazdák még maguk is szállították a gabonát a Felvidékre értékesíteni.

7 A 18. század végén a Jászság gabonáját Pest, Vác, Eger, Gyöngyös és Miskolc piacán értékesítették,

8 ugyanakkor Hatvan környékéről a felső-magyarországi bányavárosok felé szállították a kenyérnekvalót.

9 A Felvidékre áramlik a Nagykunság gabonafölöslege is

10

, s a Hegy aljára, azon keresztül Gömörbe és a Szepességbe kerül a Nyírség rozstermésének egy része is - Debrecen közvetítésével." A felvidéki népesség gyakran maga is lejárt az Alföld felé gabonát vásárolni, ám Nógrád, Gömör, Heves, Borsod, Abaúj és Zemplén megyék helytörténeti forrásai arról tanúskodnak, hogy a gabonakereskedelem a hegyvidéki fuvarosfalvak számára jelentett első számú megélhetési lehetőséget. Már Bél Mátyás megemlékezik róla, hogy a nógrádi nép eladó gabonáját fáradságos hegyi utakon szállítja a bányavárosokba.

12 Ugyancsak Dél-Nógrád és a bányavárosok kereskedelmi kapcsolatát említi Radványi Ferenc.

13 Mocsáry Antal, Nógrád monográfusa leírja, hogy a vármegye alsó részeiről a gabona a losonci piacra kerül, ahol közvetítők, zólyomi, liptói „tót" fuvarosok, majd morvák útján, többszöri adásvevéssel jut el rendeltetési helyére.

14 A losonci gabonavásár jelentőségét többen aláhúzzák: 1848 után - évi hat vásárával - meghatározó szerepet játszott Felső-Magyarország gabonaellátásában. Ide jártak a zólyomiak, liptóiak, túróciak gabonáért, s még a hetivásárokon is 100 000 mérő körüli gabonamennyiség cserélt gazdát.

15 Nagy jelentőségű volt Mecenzéf és különösen Rozsnyó gabonapiaca: a Szepesség, Liptó és más északi megyék népe itt szerezte be gabonáját.

16 IIa Bálint szerint a rozsnyóiak szombati hetivásárait horreum Scepusiensiumnak, a szepesiek magtárának nevezték.

17 Rozsnyó és Mecenzéf mellett jórészt a borsodi és abaúji gabonát kínálta Kassa piaca is.

18 Ugyanakkor Borsod, Abaúj és Zemplén megyék bortermelő mezővárosai - még Miskolc is - jelentős részben piacról fedezték gabonaszükségletüket: Miskolc főleg a dél-borsodi síkság, Tokaj-Hegyalja pedig a termékeny Harangod-vidék, s közvetve a Tiszántúl, főleg Szabolcs gabonafeleslegét szívta fel.

19 Az Északi-középhegység sávjának sajátos kiegyenlítő szerepe is volt a gabonaforgalomban, hasonlóan Gömörhöz, ahol a megye északi és déli területe, ill. az eltérő életmódot folytató népességeik között sajátos belső kiegyenlítődés is végbement a megtermelt javakkal.

20 6. Pálmány Béla 1985. 179. 7. SZMNA. Csalog Zsolt kommentárja a 123. kérdéscsoporthoz. Damjanich Múzeum Adattára. 8. Dankó Imre 1974. 177.; Dankó Imre 1977. 397. 9. Radványi Ferenc 1711-16. Kézirat 10. Palóc Múzeum Adattára. 10. Magda Pál \m. Ml. 11. Fényes Elek 1836. IV. 215.; Vö. Gunda Béla 1940a. 280. 12. Idézi: Pálmány Béla 1985. 165.; Lásd még: Bél Mátyás 1984a. 145. 13. Radványi Ferenc 1711—16. Kézirat 14. Mocsáry Antal \%26. II. 43^14. 15. Mocsáry Antal 1826. I. 76.; Sztudinka Ferenc 1911a. 21. 16. Magda Pál 1819. 353, 383.; U. 1864. 252. 17. IIa Bálint 1976. 405. 18. Magda Pál 1819. 394. 19. Gyimesi Sándor 1967. 481-486.; Makkai László 1954. 42. skk. 20. Magda Pál 1819. 369.