Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN
38. kép. A Gömör-Szepesi Érchegység és környékének vastermelő helyei a 13-16. században (Zsámboki László után) is megtelepül a vasgyártás a környező területeken feltárt szénmező hatására, amely sajátosan átformálta a dél-gömöri területek életmódját, s egyfajta hidat alkotott a Miskolc környéki vasművesség felé is. 235 Ezek a Felföld és a Magyar-alföld közötti árucserében nem jutottak különösebb szerephez, ám - a gömöri példákkal együtt - aláhúzzák, hogy a középhegységi zónában a bányászat, hámoripar, kohászat a népélet egészének erőteljes formálói. S mivel a bányászok, fuvarosok, iparban munkát vállalók többségükben nem szakadnak el egészen a mezőgazdálkodástól, ez a tevékenység a hegyvidéken a népélet része, s részese kell hogy legyen az etnográfiai kutatásoknak is (40. kép). Nem hagyhatók itt figyelmen kívül a cigány fémművesek sem, akiknek a 19. század végén a Felvidéken összpontosult a tevékenysége, s termékeik ugyancsak eljutottak a délebbi területekre is. 236 A felvidéki vasipar készítményei eljutottak Bécsbe, Grazba és más osztrák területekre is, Kassa közvetítésével pedig Magyarország felső területére és Lengyelországba kerültek. 237 Témánk szempontjából azonban az másodlagos jelentőségű, hasonló a vasáruk (kasza, sarló, kovácsolt áru) Stíriából és Karintiából való behozatalához. 238 A Felvidékről lejáró vasas szekerek egyik fő rakománya a nyers smvas, ill. rúdvas volt, amelyek tárolására a régi vasboltoknak sajátos formája, ill. berendezése alakult ki. 239 A 19. század első felében még szálvas, kocsivasalások, sodronyok, csavar- ésszög235. Paládi-Kovács Attila 1982. 65-66. 236. Vö. Paládi-Kovács Attila 1985. 297-323. ; Kiszely Gyula 1968. 13-108. 237. Sztudinka Ferenc 1911. 106. ; Sztudinka Ferenc 1931. 9-11. ; Szuhay Péter 1989. Bevezetés térképei. 238. Sztudinka Ferenc 1911. 109. 239. Bencsik János 1984. 548. ; Bodgál Ferenc gyűjtése, ENA. 1070/69.