Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

II. TERMÉSZETES NYERSANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT FORMÁIK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

30. kép. A nógrádi és gömöri fazekasfalvak a 19. századi források alapján (Kresz Mária után) összeműködése rajzolhatok meg.

195 A főzőedények készítésének egyik csomópontja Gömör és Nógrád megyék területén volt (30. kép), s a régészeti adatok tanúságai szerint a gömöri fazekasfalvak készítményeinek Alföld felé irányuló kereskedelme már a XIII. századtól kezdve folyamatos lehetett.

196 Röviden utalnom kell arra, hogy nem csupán a fazekaskészítményekkel folyt a kereskedés, hanem a fazekasok nyersanyaga, az agyag is adásvétel tárgyát képezte. Amellett, hogy pl. a mezőtúri fazekasok Gömörből szállítottak agyagot a tűzálló edények készítéséhez,

197 s a múlt században évente csak Gömörből mintegy 50 000 q agyagot szállítottak el, a Hont, ill. Nógrád megyei Nagyfalu és Föltár agyagát is elhordták más tájak fazekasai.

19X MátraderecskéxőX (Heves m.) a mezőtúri fazekasok hordtak agyagot, s bizonyára nem véletlen, hogy kész termékeikkel visszajártak Derecskére és Bodonyba.

199 De kereskedtek a porcelán, ill. a keménycserépgyártáshoz szükséges agyagásványokkal is. Felsőpetényi (Nógrád m.) fuvarosok a banki állomásra hordták az agyagot, amit vasúton szállítottak a herendi porcelángyárba. A Zempléni-hegységben, ill. Tokaj-Hegyalján található kaolin ugyancsak eljutott távolabbi területekre. Szegilong, Rátka, Monok, Mád, Sárospatak, Hollóháza, Abaújszántó, Erdőhorváti, Füzérradványha195. Kresz Mária 1960. 302-304. 196. Kresz Mária 1960.315. 197. Ujváry Zoltán 1981. 56.; Kresz Mária 1960. 306. 198. Mocsáry Antal 1826. I. 181. 190-191. 199. Saját gyűjtés, 1975.