Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)
V. A SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN
AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI FUVAROSOK (Egy sajátos „vállalkozói" forma a hagyományos árucserében) A fuvarosok (szekeresek, furmányosok, furmanok), a szárazföldi közlekedés és szállítás napszámosai, rendkívül izgalmas feladatot, s számos önálló témát kínálnak a népélet kutatója számára. Valódi jelentőségüket két. egymásnak látszólag ellentmondó tényező sajátos „eredőjeként" érthetjük meg. Az egyik oldalon azok az adatok és érvek sorakoznak, amelyek a középkori, sőt Magyarországon a 19. századi utak állapotáról, a szárazföldi közlekedés nehézségeiről szólnak. Bár a 13. századtól Európa roppant fontos és forgalmas úthálózatot hozott létre, a 18. századig mégis roppant nehézkes a szárazföldi közlekedés. Ez nemcsak a kereskedelmet nehezíti, hanem az emberi kapcsolatokat, ám mégis, főleg az árucserét, a fejlődő gazdaságok meghatározó jelentőségű eszközéi hátráltatja a szállítás nehézsége. 14 Igaz - amint Braudel, Fernand fogalmaz - az út ..ha rossz minőségű is - állandó közlekedési vonalat jelent, amely a táji lehetőségekhez alkalmazkodva lett kijelölve. Az utasok a korlátolt lehetőségek foglyai! Soha nem lehetett lemondani a szervezett útvonalról. Utazni annyit jelent, mint másnak a segítségére szorulni." 15 Hasonlóan mostohák az útviszonyok hazánkban is, s bár a 19. század elején - Magda Pál szerint - Pozsony, Nyitra és Bars megyék mellett, régiónkban Szepes, Abaúj és Zemplén vármegyéknek vannak a legjobb útjai, e tájon is sok nehézség gátolja a szállítást. 1,1 A közlekedés és szállítás fejletlensége miatt - Balogh István szerint - még a 19. században is katasztrófát jelent egyegy vidék számára a rossz termés, miközben 100-200 km távolságra eladhatatlan feleslegek halmozódnak fel, 17 s nem véletlen, hogy a 18. század végétől kezdve a gazdasági reformgondolatokban állandóan jelen van az. hogy a közlekedés és szállítás a hazai iparés gazdaságfejlődés szempontjából is meghatározó jelentőségű kérdés (pl. Berzeviczy Gergely).** Egyik oldalon tehát a járhatatlan utak. nehézségek hangsúlyozása. 10 a másikon pedig az a letagadhatatlan tény, hogy a szállítás, a fuvarozás mindezen nehézségek ellenére zajlott. Különféle áruk tömege kel útra és jut el rendeltetési helyére, dacolva a rossz úttal, a rossz közbiztonsággal. A 19. század 40-es éveinek közepén csak Gömörből 5000 szekér nyersvas és öntvény indul útnak, a vasáruk mellett, 2,1 1516-ban a tiszalúci vámnak pedig egy negyedév alatt 623 darab só és 315 darab sínvas volt a bevétele. :i De másutt is nagy volumenű forgalomról tudósítanak a vámnaplók, s a Keresztúri Literátus Ferenc által 1565. június 21-től 1567. március 8-ig vezetett tokaji vámnapló kb. 10 ezer átkelő utas nevét tartalmazza, az országrész városain kívül főleg Zemplén, Szabolcs, Abaúj, Gömör, Bereg, Ung, Ugocsa, Szatmár és Bihar megyékből. 2. Ha csupán végiggondoljuk a nagy tömegű gabona, bor, kő, fa stb. forgalmat, akkor aligha vitathatjuk el a hazai fuvarozás jelentőségét. S ha mindezt szembesítjük a fentebb vázolt nehézségekkel, akkor látnunk kell a szekerezés folyamatában a generációk alatt felhalmozódott tapasztalatokat, a rakodás, fogatolás, hajtás stb. megújuló örökségét. Mindez kétségkívül - e vonatkozásban is - felértékeli a hajdan volt ember tudását, alkalmazkodókészségét, amely a kényszerítő életszükséglet hatására formálódott. Ez a vándorlás 14. Braudel. Fernand 1985. 414.. 429. 15. Braudel, Fernand 1985. 416. 16. Magda Pál 1819. 96. 17. Balogh István 1965. I. 359. 18. Vö. Gráfik Imre 1978. 126-128. 19. Lásd még: Gvörffv István 1922. 160-161. 20. Gallo. Ján 1973.82-83. 21. Iván vi Béla 1906. 14. 22. Pl. Pálmány Béla 1985. 179-180. 23. Szabó István 1934. 93-94.; Szabó István 1969. 237.
