Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

55. kép. Mezőkövesdi libavásár (Mezőkövesd, 1930-as évek) Valójában az állatkereskedelem, állatvásár a parasztember állandó, köznapi tevékenysége, gazdálkodásának és mentalitásának standard eleme volt. Hogy az állattartás és -kereskedelem milyen szerepet kap az egyes parasztüzemek, tájak, olykor a különböző országok gazdasági tevékenységében, az bonyolultan összetett, a táji adottságok, a táji és társadalmi munkamegosztás, s gazdaságtörténeti folyamatok által meghatározott. A táji különbségekből adódó eltéréseket mind erősebben szövik át az üzleti szempontok, különösen a nemzetgazdaságok, ill. a polgári gazdaság kialakulásával, ahol új fajták megjelenése, tájfajták kialakulása, a paraszti üzemek szerkezeti váltása, s számos - kisebb-nagyobb területen ható - tényező regulázza a kereskedés korábbi lehetőségeit, egyensúlyozza ki a táji adottságokat. Vagyis az állatkereskedelem tágabb gazdasági célkitűzések integráns tényezőjévé válik mind az egyes parasztüzemekben, mind a társadalmi munkamegosztás egészében.

227 Az I. világháborút követő változások, a trianoni országhatárok alapjaiban változtatták meg a kialakuló struktúrát, amit népünk talán máig sem hevert ki - a gazdaságban sem. Pl. éppen az állatkereskedelem strukturális változása szabott új irányokat kiterjedt régiónkban a parasztság gazdasági és életstratégiájának. Az állatokkal folytatott kereskedelemnek számos érdekes szokásjogi és kodifikált vonatkozása is volt, amelyről itt - terjedelmi okok miatt - nem szólhatok.

228 Bár jelen tanulmány önálló fejezetet szentel az összetett és sokirányú árucsere-folyamatok kulturális hatásainak, itt röviden utalnom kell erre a kérdésre. Könnyen belát227. Gunst Péter 1970. ; Vö. Gunst Péter-Hoffmann Tamás (szerk.) 1976. kötet tanulmányainak állattartás fejezeteit. 228. Tárkány Szűcs Ernő 1976. 345-368.