Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

54. kép. Téli állatvásár Balassagyarmaton ( Raff ay Anna felv. 1952. NM.) Az ország hegyes vidékein a paraszti állattartásban fontos szerepet kapott aj uhtartás, s az észak-magyarországi megyék némelyikében - Zólyom, Trencsén, Árva és Liptó - a juhállomány 80-90%-a paraszti kézen volt.

213 Nagy hagyományai voltak a paraszti juhászainak a palóc és a barkó vidékeken, valamint a Csereháton is.

214 Intenzív juhkereskedésről szólnak azonban forrásaink az alföldi régió és a Felvidék között a 19. századból. A szatmári vásárok kapcsán Szirmay Antal írja 1809-ben: „A' juhok számos seregeit vásárokon kívül is minden tavasszal jó áron a' fel-főldi tótok el hajtyák."

215 Jelentős forgalom volt a juhkereskedelemben Erdély és a Felvidék között is. A múlt században Erdélyből és Temes vármegyéből hajtottak juhokat Nógrádba, főleg a losonci vásárokra.

216 A szlovákok Erdélyben, Bánátban, Bácskában és a mai Magyarország különböző területein vásárolt juhokat hajtottak lábon, vagy szállítottak vasúton az AlacsonyTátra, a Kis- és Nagy-Fátra falvaiba.

217 A palóc vidék juhászatának szaporulatát főleg a gömöri állatvásárok szívták fel: Rimaszécs volt a legnagyobb juhvásárok helye, de látogatták a felvidéki szlovákok Rimaszombat, Feled, Putnok vásárait is. 1920 után átrendeződött a juhkereskedelem területi struktúrája, s Eger, Balassagyarmat és Putnok vásárai váltak annak súlypontjaivá.

218 213. Vörös Antal 1976. 112. 214. Paládi-Kovács Attila 1965. 20-32.; Bene Zsuzsanna 1961. 559-579. 215. Szirmay Antal 1809-1810. 29. 216. Sztudinka Ferenc 1911a. 22. 217. Podolák, Ján monográfiáját idézi: Gunda Béla 1984. 96. Lásd még: Gunda Béla 1942. 215. 218. Paládi-Kovács Attila 1965. 146.