Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

52. kép. Komlói lóvásár (MÁFI. felv. 1940-es évek) möri lovas fuvarosok a Felvidék-Alföld közötti árucsere leghatékonyabb lebonyolítói voltak az elmúlt századok során. A lókereskedelemnek csupán néhány sajátosságát említem, mivel számos jellemzője egybeesik az állatkereskedelem fentebb vázolt, főbb vonásaival, s szerepe másodlagosnak tűnik a paraszti árucserében. Bizonyára annak eredményeként, hogy a parasztember viszonya alapvetően más a lóhoz, mint a szarvasmarhához - természetesen túl azon, hogy a parasztüzemekben a lovak száma mindig alacsonyabb volt a szarvasmarháénál, s más funkciója volt ennek az állatnak a paraszti gazdaság egész struktúrájában.

195 A fuvarosok szívesen nevelték maguk igás lovaikat, ugyanakkor a hámos lovaknak jelentős tenyésztő területei is kialakultak a korábbi századok során. Ennek megfelelően a lóval nagyobb távolságra kereskedtek, mint a szarvasmarhával. A lókereskedelem a barkók kedvelt foglalkozása volt; ők látták el elsősorban Rimüszécs és Losonc lóvásárait. Reguly Antal 1857-es feljegyzései szerint egészen Temesvár vidékéig is lejártak, s lopott lovakkal is kereskedtek.

1953 Nógrád megye déli részéről Szekszárdra, Kaposvárra, Pécs környékére is eljártak a fogatosok a mura csikókért,™ a Mátra és Bükk, valamint a Zempléni-hegység falvaiból a Hortobágy vidékét és-Nyíregyháza környékét is felkeresték.

197 Különösen a Nyíregyháza környéki „tirpákok" lovai voltak híresek (52. kép). 195. Vörös Antal 1976. 112. skk. 195a Lektorom, Paládi-Kovács Attila szíves közlése. 196. Saját gyűjtés. 197. Viga Gyula 1986. 123-126.; Iff. Barta János 1977. 86.