Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

45. kép. Dinnyevásár Mezőkövesden (Gönyey Sándor felv. 1929. NM.) a múlt század utolsó harmadában dinnyéjéről, 111 de Putnokon és környékén elismert volt a héá dinnye is. 112 A hevesi és az alföldi dinnyések emléke elevenen él az Északi-kö­zéphegység településein, de eljutott termeivényük a felső-magyarországi vásárokra is. Századunkban kapott jelentősebb szerepet a Bodrogköz dinnyéjével való kereske­dés - pl. hevesiek dolgoztak az itteni uradalmakban -, Zemplén megye középső terüle­tein pedig a tiszántúli, nyírségi dinnyések is megjelentek. Szólnunk kell a gyümölcskereskedelem közvetítőiről, lebonyolítóiról is. Korábban idéztem Bél Mátyás adatait a Nógrád megyei szlovákok ez irányú tevékenységével kap­csolatban. Hasonló formát századunkban is megfigyelhetünk. A rozsnyói vásárról pl. a gömörszőlősi fuvarosok általában nem tértek haza üres szekérrel, hanem almát vásá­roltak Rozsnyó környékén, amit aztán tovább vittek árulni Miskolc irányába. Volt, aki apró piros almát vett, amit karácsonyfára való „díszként" tudott otthon továbbadni. 113 A vesztenicvölgyi sáfrányosok a 18. században szőlővel és gyümölccsel is keresked­tek. 114 A Bükk-vidék fuvarosai, akik mésszel és fával járták az Alföld északi sávját, nemegyszer cserélték el szekérrakományukat dinnyére, amit otthon, ill. a Bükk falvai­ban jelentős haszonnal tudtak értékesíteni. 19. századi adatok már egyértelműen igazolják egy gyümölcskereskedő réteg meg­jelenését a hazai piacokon, akik a nagykereskedőtől a falusi kofáig különböző anyagi kondícióval bírtak ugyan, de a termékcsere ezen vonulatát jelentős részben magukénak 111. Paládi-Kovács Attila 1982. 56. 112. Dobrossy István-Fügedi Márta 1983. 71. 113. Dobosy László 1982. 117-118. 114. Csippék János 1910. 235.

Next

/
Oldalképek
Tartalom