Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

45. kép. Dinnyevásár Mezőkövesden (Gönyey Sándor felv. 1929. NM.) a múlt század utolsó harmadában dinnyéjéről,

111 de Putnokon és környékén elismert volt a héá dinnye is.

112 A hevesi és az alföldi dinnyések emléke elevenen él az Északi-középhegység településein, de eljutott termeivényük a felső-magyarországi vásárokra is. Századunkban kapott jelentősebb szerepet a Bodrogköz dinnyéjével való kereskedés - pl. hevesiek dolgoztak az itteni uradalmakban -, Zemplén megye középső területein pedig a tiszántúli, nyírségi dinnyések is megjelentek. Szólnunk kell a gyümölcskereskedelem közvetítőiről, lebonyolítóiról is. Korábban idéztem Bél Mátyás adatait a Nógrád megyei szlovákok ez irányú tevékenységével kapcsolatban. Hasonló formát századunkban is megfigyelhetünk. A rozsnyói vásárról pl. a gömörszőlősi fuvarosok általában nem tértek haza üres szekérrel, hanem almát vásároltak Rozsnyó környékén, amit aztán tovább vittek árulni Miskolc irányába. Volt, aki apró piros almát vett, amit karácsonyfára való „díszként" tudott otthon továbbadni.

113 A vesztenicvölgyi sáfrányosok a 18. században szőlővel és gyümölccsel is kereskedtek.

114 A Bükk-vidék fuvarosai, akik mésszel és fával járták az Alföld északi sávját, nemegyszer cserélték el szekérrakományukat dinnyére, amit otthon, ill. a Bükk falvaiban jelentős haszonnal tudtak értékesíteni. 19. századi adatok már egyértelműen igazolják egy gyümölcskereskedő réteg megjelenését a hazai piacokon, akik a nagykereskedőtől a falusi kofáig különböző anyagi kondícióval bírtak ugyan, de a termékcsere ezen vonulatát jelentős részben magukénak 111. Paládi-Kovács Attila 1982. 56. 112. Dobrossy István-Fügedi Márta 1983. 71. 113. Dobosy László 1982. 117-118. 114. Csippék János 1910. 235.