Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

I. A FÖLDRAJZI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FELTÉTELEK MINT AZ ÁRUCSERE MEGHATÁROZÓI

/. kép. A Kárpát-medence növénytakarójának magassági övezetei. 1. pusztamezők és ligeterdőfoltok;!, vegyes lomboserdők; 3. bükkösök; 4b. bükkös-fenyves és fenyves övezet. A fekete szín a láperdők jele (Prinz Gyula és Teleki Pál nyomán) tileg meghatározó, hanem az itt megtelepült kultúrák vonatkozásában is. Az Északi-középhegység lejtői és medencesorai évezredek óta emberi telephelyként lakottak, a föld mélye pedig fontos ásványkincseket rejt, melyek kiaknázása ugyancsak az Árpád-kor óta sajátos tevékenységi formaként van jelen az itt élő népcsoportok életmódjában.

4 Az emberi munka a táji adottságok kiaknázása során maga is aktívan vett részt a földrajzi környezet megváltoztatásában. A spontán természetátalakító munkákat a 17-18. századtól egyre inkább a tudatos tájátalakító tevékenység váltotta fel,

5 ami része volt az ország gazdaságát reorganizáló folyamatnak,

6 s ami az Északi-középhegység, ill. a Felföld táji potenciálját - a korábbinál magasabb fokon szervezve - bekapcsolta a táji munkamegosztás középkori eredetű rendjébe. „Minden történelmi korszak embere tudta, hogyan lehet a földrajzi környezet kedvező adottságait racionálisan hasznosítani. A termelési-gazdasági tér speciális vonásait a vele összefonódó természeti környezet és a társadalmi-gazdasági tényezők, politikai feltételek stb. együttesen határozták meg."

7 Természetesen kísérletet sem teszek arra, hogy a fentiek alapján a tér-idő koordináta-rendszerben a Felföld, vagy akár az Északi-középhegység kistáji tagolódását felvázoljam - a táji kapcsolatok rendjére az árucsere mozzanatai, a különféle érintkezések iránya és intenzitása utalnak. Úgy vélem azonban, hogy a középhegységi zóna néhány általános vonását fel kell villantanunk ahhoz, hogy az eltérő alkalmazkodási formák, különféle tevékenységi típusok, s ezek kapcsán az árucsere alapvető mozzanatai megragadhatók legyenek. Forrásaim, adataim ezt elsősorban az elmúlt másfél-két évszázad időszakából teszik lehetővé, ám aligha vitatható, hogy a táji kapcsolatok rendje ennél 4. Vö. Bulla Béla 1964. 145-146. 5. Frisnyák Sándor 1985. 12. 6. Kósa László 1982. 17.7. Frisnyák Sándor 1985. 12.