Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Miskolc, 1990)

III. A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK, VALAMINT FELDOLGOZÁSUKKAL NYERT JAVAK A HAGYOMÁNYOS TERMÉKCSERÉBEN

42. kép. A Felföld gyümölcskereskedelmének fő irányai századunkban jelentős felvevőhely volt a váci piac. Az Alföld és a hegyvidék találkozásánál Gyöngyös, Eger, Mezőkövesd, Miskolc, Szerencs, a hegyaljai mezővárosok és Sátoraljaújhely piacai voltak jelentősek a gyümölcskereskedelem szempontjából. A felsőmagyarországi vásárvonal (Losonc, Rimaszombat, Torna, Kassa) ugyancsak meghatározó színtere volt a gyümölcskereskedelemnek, és fontos központja volt annak Szomolnok is.™ Az észak-magyarországi bánya- és iparvidékek településeinek helyi piacai (Salgótarján, Ózd, Mecenzéf, Dobsina stb.) szintén nagy mennyiségű gyümölcsöt szívtak fel - mind közelebbi mind távolabbi vidékekről (43-^14. kép). , Témánk szempontjából nagyoob figyelmet érdemel az a nagy volumenű gyümölcskereskedelem, amely távoli tájak között zajlott, s amely a nagytáji termékcsere sajátos, önálló vonulata volt. Példáink a táji kapcsolatok sokszínűségét igyekeznek igazolni. Magda Pál a Zólyom megyei Korpona lakosairól jegyezte fel, hogy „sok gyümölcsöt, szőlőt is termesztenek, melly utóisónak javát kiválasztván, messze elhordják".

71 Nagy távolságokra jut el Hont megye gyümölcse,

72 s Nógrád déli részének gyümölcstermése is. A megye északi részére viszont a zólyomiak szállították a besztercei szilvát,

73 ill. a szlovákok közvetítő kereskedése révén jut oda a megye déli részéről. Bél Mátyás leírása említi, hogy a nógrádi szlovákok, akik cserépedényeket és fa háziipari termékeket fuvaroztak le a megye déli részének magyarságához, egyebek között pl. almát kaptak azokért cserébe, amit - a többi élelmiszerrel együtt - haszonnal adtak tovább otthon, az övéik között.

74 A kereskedés legfőbb tárgya a szilva volt, de pl. a diósjenőiek - hasonlóan Kékkő és Kürtös lakói - híresek voltak gesztenyéjükről is.

75 A Mátraalja népe (fő70. Márkus Mihály 1941. 174. 71. Magda Pál 1819. 229. 72. Borovszky Samu (szerk.) é. n. 142. 73. Bozena Nèmcova 1852. 39. 74. Bél Mátyás 1984. 292. 75. Mocsáry Antal 1826. I. 336.; Nógrád vármegye, é. n. 179.; Schram Ferenc 1968. 668.