Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kovacevicova, Sona: A népi és a városi építészet közötti kapcsolatok Szlovákia múltjában

13. kép. Kőfalú ház a két világháború közötti időből - Kisbobróc (Bobrovcek) lyek a 18. század utolsó harmadában részt vettek Pest-Buda építésében.

16 A jobbágyság eltörlése után ezt a szervezést már a városi kőművesek vállalták és bonyolították. Huszonnégy liptói faluból évente rendszeresen kőművesek, ácsok, épületasztalosok, segédmunkások - inasok - és szakácsnők jártak el a városokba. Ezek a liptói munkavállalók az új építési eljárások, technológia 16. HUSKA, M. Liptovsky murári, Liptovsky Mikulás, 1968. A munka az alábbi, a liptói kőművesek kezenyomát viselő városokat és épületeket sorolja fel: Budapesten a Bazilika, 1880.; a Luther-ház; a Szlovák evangélikus templom és plébánia, 1866.; Mátyás-templom renoválása, 1870.; a Városi Vigadó, 1859-60.; a Margit-fürdő, 1868.; a Köröndön épült lakóházak, 1875.; az Opera, 1875-79.; a New York palota, a Technika Háza, 1878.; a Drexner palota, 1884.; a Baross Kávéház, a Keleti Pályaudvar, az Iparművészeti Múzeum, 1896.; a Szépművészeti Múzeum, 1896.; a Népszínház, az Országos Levéltár, a Parlament, 1885-1905.; Túrócszentmártonban (Martin) a Szlovák Nemzeti Múzeum, 1906-07. ; a megyeház rekonstrukciója, 1870.; A Pikk-ház (később takarékpénztár), 1884.; a Serfőzde, 1893-94.; a Slovenská matica épületei, 1864-65., 1925., 1967.; a polgári iskola, 1892-1893.; a nemzet Háza (Národny dorn), 1889.; Liptószentmiklóson (Liptovsky Mikulás) az 1923-ban alakult munkás építőszövetkezet több családi házat épített. Pozsonyban (Bratislava) a várrekonstrukció, 1967.; a Szlovák Nemzeti Múzeum, a Carlton Hotel.