Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Cseri Miklós: A kisnemesi építészet sajátosságai a Kárpát-medence északkeleti régiójában

Sokkal inkább köthető a kisnemesi építészethez a széklábas tetőszerkezet használata. A rangosabb megjelenésű, az átlagosnál szélesebb, a soros elrendezéstől eltérő kisnemesi épületeken már a 18. század végén, a 19. század elején megjelent ez a szerkezet. Nagy anyagigényű, fejlett ácstechnikát kívánó konstrukció ez, mellyel reprezentatív, a hagyományos formáktól méreteiben is kiemelkedő és eltérő házforma hozható létre.

40 Szabolcs megye kisnemesi településein már a 19. század elejétől fel-feltűnnek a székre, állószékre vagy fekvőszékre épült lakóházak. Szabolcson egy olasz tetős, Tiszaeszláron egy tört olasz fedéllel, Nagykállóban „két francia fedélre" (manzárd) épült kúriát is összeírtak.

41 Gömörben nagyobb kastélyok majd parókiák után a 19. század közepétől tűnnek fel a széklábas, bonyolult szerkezetű tetők, melyeket vinklis vagy stiklis tefőnek, máshol svájci reíó'nek is neveztek. Szinte minden adatunk kisnemesi kúriára vagy parókiára, közösségi épületre vonatkozik, s a paraszti építkezésben, még a módos parasztoknál is csak a századfordulón kezdett igazán terjedni.

42 Észak-Magyarországon a különböző tetőformák kérdésében nagy variabilitás tapasztalható. Ugyanakkor a nyereg-, kontyolt-, vízvetős-, füstlyukas stb. tetőformák kronológiájára egyáltalán nincsenek pontos adataink.

43 Dám László Dél-Gömörből hoz példákat, miszerint a 19. század második felétől, amikor megindult a vízvezetős és egyéb tetőformák kialakulása a paraszti építkezésben, ez a változás nem érintette a Sajó- és Rima-völgy kisnemesi falvait, ahol is a falazott és díszített oromzatok építésének voltak nagy hagyományai.

44 A Nógrád, Pest és Heves megyékben a 18-19. század fordulója környékén épült kúriák 68%-a kontyolt, 21 %-a pedig nyeregtetős volt, míg a maradék 11 % egyéb tetőformák között oszlott meg (sátortető, manzardtető stb.).

45 Úgy érzem tehát, hogy a tetőformák kérdésében, a rendelkezésre álló szűk források alapján nem lehet kimutatni különbséget, fejlődésbeli eltérést a nemesi és paraszti építészet között. Tetőfedés Eléggé elterjedt nézet, hogy a fazsindely csak a kiváltságos rétegek tetőfedő anyaga volt.

46 Az tény, hogy ez nálunk jól kimutatható, hiszen már a 17. századtól folyamatosan vannak adataink fazsindellyel fedett nemesi lakóházakra, az egész északi régióban.

47 Nógrád megye déli és középső részén a 18. század közepétől csak nemesi és egyházi épületeken mutatható ki.

48 Szabolcsban a 19. század közepéig a forrásokban csak kis arányban 40. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 76-77. A Bakony-Balaton-Felvidéken a módosabb nemesi épületeknél már korábban, a 18. század végén megjelent az állószékes tető. Lásd ehhez: H. CSUKÁS Györgyi 1984. 31. 41. PÁLL István 1987. 29. 42. DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 43-44. 43. BALASSA M. Iván 1981. 128-131.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 130-133. 44. DÁM László 1987. 92. 45. BADÁL EDE 1987. 176. 46. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 82.; BALASSA M. Iván 1981. 136-138. 47. ... fazsindellyel fedett kúria Bánóc (Zemplén m.),. . . zsindellyel fedett fa udvarház Ibrány (Szabolcs m.),. . . fából épült udvarház zsindelyfedéssel Sonkád (Szatmár m.). Lásd: H. TAKÁCS Marianna 1970. 170., 197., 236. 48. ZÓLYOMI József 1974. 22.