Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Barabás Jenő: Innovációk a Kárpát-medence északkeleti térségének népi építészetében

nem beszélünk, mert ezek nagyobb részénél a kémény és a tűzhelyes pitvar a 16. században már igazolható.

10 Jablonczán, Abaúj megyében 1736-ban, Sajóvámoson, Borsod megyében 1709-ben említenek pitvart, további részletezés nélkül.

11 A falusi kamrákról sem tudunk meg semmit, csupán a nevük bukkan fel a 17., inkább a 18. századi forrásokban. Miskolcon 1648-ban és 1716-ban is említenek hálókamrát.

12 Területünk nyugati szomszédja, Heves megye, Bakó Ferenc munkássága nyomán a népi építkezés szempontjából történetileg is jól feldolgozott. Ő a lakóház kéthelyiségessé válását a hideg hálókamra hozzá-, illetve melléépítésével feltételezi. E folyamat menetébe később belép a pitvar is, úgy is mint második helyiség. A fejlődés különböző társadalmi rétegekben nem szinkronba folyik, ezért lehetséges több variáció is. Fejlődési vázlata relatív kronológiát ad csak, de sok konkrét történeti adata azt valószínűsíti, hogy a kéthelyiségessé válás a megyében a 16-17. század folyamán történt meg.

13 A Heves megyei fejlődés területünknek csak egyes részeire nyújthat eligazítást. A Kárpát-medence északkeleti területén, a Hernád és a Felső-Tisza között a nyílt tüzelő jelentős szerepet játszott, helyenként uralkodott s ennek az alaprajz alakításában betöltött szerepe más, mint a kemencének, ezért többféle lehetőséggel kell számolnunk. Mindenesetre különálló hideg hálókamrára vonatkozóan bizonyító anyagot nem találtunk, bár ennek létét elvben nem zárhatjuk ki. Az látszik valószínűbbnek, hogy a második helyiség a pitvar, amely inkább csak a 18. században lesz általános, sőt a félreesőbb, eldugottabb, szegényebb területen csak a 19. században. A további épületfélék közül viszonylag megbízhatóbban tisztázható a csűrök megjelenésének kérdése. Ez az épület kétségtelenül a városok és uradalmak építkezésében jelenik meg a 15-16. századtól kezdődően, de területünkön igazán csak a 17. században lesz általános az uradalmakban. A munkácsi, vagy a makovicai uradalmak gazdasági udvarának nélkülözhetetlen épülete.

14 Az első paraszti tulajdonúnak látszó csűr 1736-ban bukkan fel az Abaúj megyei Jablonczán. Terjedése folyamatos, szinte az első világháborúig. Lizanec kutatásai szerint a Kárpátalján, ahol a parasztgazdaság viszonylag későn tért át a csűrök építésére, két általánosabb elnevezés terjedt el. A belső alsó övezetben a magyarból átvett csur, a külső felső övezetben a lengyel-ukrán eredetű sztodola?

5 Ez arra utal, hogy két irányból is terjedt ez az épület. Máshonnan is tudjuk, hogy a csűr egyes centrumokból kiindulva dinamikusan terjeszkedik területileg és számuk is növekszik, a cséplőgép megjelenéséig. A történeti forrásokban további, csekélyebb jelentőségű épületek is felbukkannak. Sütőház 1662-ben Sáros megyében, 1692-ben Tokajban tűnik fel.

16 Borház 1692-ben szintén Tokajban. Akolró\ csak a 18. században szól10. ROMÁN János 1965. 11. SCHRAMM Ferenc 1970. I. 22.; I. 157. 12. SCHRAMM Ferenc 1970. I. 133; I. 184. 13. BAKÓ Ferenc 1975. 209; 1978. 124. 14. MAKKAI László 1954. 15. LIZANEC, P. M. 1970. 16. SCHRAMM Ferenc 1970. III. 250.; II. 695.