Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Balassa M. Iván: A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről

KOVALOVSZKI Júlia 1986 A visegrád-várkerti Árpád-kori faluásatásról. KOVALOVSZKI Júlia összeáll. 1986. A magyar falu régésze Méri István 1911-1976. Cegléd, 61-63. LASZLOVSZKY József 1982 Karámok Árpád-kori falvainkban. Archaeológiai Értesítő 109. 281-285. MNL 1977-1982 Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerkesztő: ORTUTAY Gyula. Budapest, 1-5. NEVIZÁNSKY, Gabriel 1982 Príbytky s jazykovitym vchodovym vyklenkom v Kameníne. Castrum Novum 1.63-75. PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989 Külső kemencés lakóházak a középkori Szentkirályon. NÓVÁK László-SELMECZI László szerk.: Építészet az Alföldön I. Nagykőrös, 89-106. PENAVIN Olga 1975 Szlavóniai (kórógyi) szótár II. Újvidék RAPOPORT, Arnos 1969 House form and culture. Hn. RAPPOPORT, P. A. 1975 Drevnyerusszkojezsiliscse (VI

—XIII

. vv. n.e.). In RABINOVICS, M. G. szerk. Drevnyeje zsiliscse narodov vosztocsnoj Evropü. Moszkva. 104-155. SCHRAM Ferenc 1982-1983 Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. Budapest

2 l-lll. SELMECZI László 1989 Építménytípusok a Nagykunság és Jászság középkori településein. NÓVÁK LászlóSELMECZI László szerk.: Építészet az Alföldön I. Nagykőrös, 107-116. SZABÓ István 1969 A középkori magyar falu. Budapest 1976 Jobbágyok - parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Sajtó alá rend. és bev. FÜR Lajos. Budapest TOKARJEV, Sz. A. 1968 Tyipü szelszkovo zsiliscsa v sztranah zarubezsnoj Evropü. Moszkva VÁLYI Katalin 1989 XIV-XV. századi falusi építmények Szer mezőváros területéről. NÓVÁK László-SELMECZI László szerk.: Építészet az Alföldön I. Nagykőrös, 79-87. VÉKONY Gábor 1980 Honfoglaló őseink szállása Tatabányán. História II. 3. 28-29. ZÓLYOMI József 1974 Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700-1850). Nógrád megyei Múzeumi Közlemények 20. 5-74. Zur Entwicklung des Wohnhauses in der nordöstlichen Region des Karpatenbeckens In vergangener Zeit hat die ungarische Volkskunde mehrere Versuche unternommen, die Entwicklungsgeschichte des Bauernhauses im nordöstlichen Teil des Karpatenbeckens zu rekonstruieren. Dieser Aufgabe widmete sich als erster Ferenc BAKO (BAKO, F. 1975, BAKO, F. 1978), dann als chronologisch nächster Iván M. BALASSA (BALASSA, M. I. 1981, BALASSA, M. I. 1985) und nahezu gleichzeitig mit ihm Jenő BARABÁS (BARABÁS, J. 1985, BARABÁS, J.-GILYEN, N. 1987). Als Gestalter eines der Entwicklungsmodelle stellt der Verfasser seine Meinung zu einigen allgemeinen Fragen der Wohnhausentwicklung dar. Dabei spricht er von den Zusammenhängen zwischen der gesellschaftlichen Schichtung der Leibeigenschaft und der Quantität und Qualität ihre Besitzes, weiterhin von der sich ändernden Intensität der auf die Entwicklung des Wohnhauses wirkenden Faktoren, über die Rolle der „Invarianten" usw. Den Ausgangspunkt für die Wohnhausentwicklung in dieser Region sieht er in jenem Wohnobjekt, das einräumig ist und an der kürzeren Seite (das heisst an der Frontseite) einen Eingang hat,