Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Habovstiak, Alojz: Régészeti adatok a középkori népi építészet tanulmányozásához Szlovákiából

RÉGÉSZETI ADATOK A KÖZÉPKORI NÉPI ÉPÍTÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SZLOVÁKIÁBÓL HABOVèTlAK, ALOJZ A középkori feudális társadalom túlnyomó részének alapvető településés gazdasági formája a falu volt. Ennek ellenére történettudományunk régebben nem szentelt neki kellő figyelmet. Csak az új történetírásunk - mely a társadalom anyagi alapjának tanulmányozását szorgalmazza - fordított kellő figyelmet a Középkori falu fejlődésére, anyagi kultúrájának tanulmányozására. Ez a sajátos feladat a középkori - (ún. történeti) régészetre hárult, nevezetesen annak a településsel és a termeléssel foglalkozó területére. A történettudománynak ez a fiatal ága adta a kérdéskör tanulmányozásához fontos forrásanyagokat, köztük a középkori népi építészet tanulmányozásának pótolhatatlan forrásait is egyre bővülő mennyiségben. Itt azonban föl kell hívni a figyelmet arra, hogy a régészeti források bizonyítóerejének ezen a területen, általában a régészet objektív módszertani nehézségei miatt, valamint a középkori falu kutatásának kezdeti állapotából következően, bizonyos korlátai vannak. Eddig ugyanis hiányzik a mikrorégiók szélesebb körű kutatása. A számos feltárás ellenére - eddig több, mint 170 lelőhely - még mindig hiányoznak a hegyvidéken a nagyobb ásatások, s a középkor korai szakaszából származó falutelepülések száma is túl alacsony. E korlátok ellenére Szlovákiában a kutatások számos olyan eredményt értek el, melyek a középkori parasztház és a falu más alkotóelemeinek fejlődésről vallott eddigi szemléletben fontos változásokat hozhatnak. Referátumomban ezekkel kísérlem meg a változásokat közelebbről megvilágítani.* A kutatások mindenekelőtt azt mutatják, hogy a középkori falu eredetét és kezdeteit Szlovákiában a korai, a 6-8. századi mezőgazdasági jellegű szláv településekben kereshetjük. A Nagymorva Birodalom idején, tehát a 9. században a mai Szlovákia területén mezőgazdasági és kézműves jellegű települések összefüggő hálózata alakult ki. A falvak hálózata bizonyos szociálökonómiai, kultúrpolitikai, megerősített központok - a földvárak - körül összpontosult, s néha a települések már szabályos formával rendelkeztek. A Nagymorva Birodalom hanyatlása után, a 10. század kezdetén a falusi települések * Az elhangzott referátum és a jelen tanulmány a szerző Stredoveká dedina na Slovensku, Bratislava 1985. monográfiájának kiegészített kivonata. A részletes irodalmat, a lelőhelykatasztert, a közölt ábrák forrását Id. ott. A szerkesztő megjegyzése.