Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Balassa M. Iván: A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről

8. kép. A kemence-típusok elterjedése a 12-13. században: 1. kőkemence félig földbe mélyedő házban; 2. kőkemence föld feletti házban; 3. kerek agyagkemence félig földbe mélyedő házban; 4. kerek agyagkemence föld feletti házban; 5. az erdős sztyeppe határa (RAPPOPORT, P. A. 1975. 136.) a szlovák-morva határvidéken - Niederle, Lubomir elméletét is cáfolva Frolec, Vacláv is felveti, hogy „. . . a háromhelyiséges lakóház kialakulását másképpen is interpretálhatjuk, vagyis a különálló kamrát az egyhelyiséges hajlékhoz kapcsolták és csak ezután került sor a pitvar utólagos kialakítására".

34 Magam legutóbb az alföldi lakóház fejlődésével kapcsolatosan vetettem fel, hogy az osztatlan terű és funkciójú Árpád-kori lakóobjektum először egy kamrával bővülhetett, feltételezhetően a 13-14. században.

35 A kérdéssel kapcsolatosan először a pitvar megnevezéssel kell foglalkoznunk. A magyar nyelvben ugyanis a pitvar legalább három, egymástól különböző jelentéssel bír. Erre egyébként sajátos módon pl. a Magyar Néprajzi Lexikon megfelelő címszavában sem találunk utalást.

36 Először: a Dunántúl jelentős részén a pitvar 'ereszalja', 'tornác' értelemben ismert. így pl. 34. FROLEC, Václav 1983. 113. 35. BALASSA M. Ivan 1989. 124-125. 36. MNL 4. 252-253. - FILEP Antal - az alföldi és az észak-magyarországi pitvarok közötti különbséget éppen csak érinti a láthatóan a „konyha" funkció felől történő leírás