Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez

MICHNAI Attila 1981 Középkori népi építészetünk régészeti emlékei. Folia Archaeologica XXXII. 225-239. MÜL-LER Róbert 1972 Adatok a ny-dunántúli középkori népi építészetéhez. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. 195-213. NEVIZÁNSKY Gábor 1982 Meneteles bejáratú házak Kameninről (Kémendről). Castrum Novum, Az Érsekújvári járási Múzeum Évkönyve (Nővé zámky) 63-74. NÉMETH Péter 1973 Nyíregyháza földjének régészeti leletei az őskortól a magyar középkorig. NÉMETH Péter-MEZÖ András A régi Nyíregyháza. Nyíregyházai kiskönyvtár 7. Nyíregyháza NOVÁKI Gyula 1986-87 Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Évkönyve 13-87. SZABÓ János Győző 1975 Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II. Az Egri Múzeum Évkönyve XIII. 19-63. SZABÓ J. József 1982-83 Késő rézkori telep és középkori falu leletmentése Gyöngyöshalász határában. Agria XIX. 5-34. VALTER Ilona 1985 Pásztó Oskolamester-ház. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 219. WOLF Mária 1985 Középkori templom és település Szendrő-Gacsalon. Arch. Ért. 112. 240-263. 1986 Középkori kerámialeletek Mezőnyárádon. Com. Arch. Hung. 147-159. 1988 Elpusztult középkori település Sajólád határában. HOMÉ XXV-XXVI. 189-202. Archäologische Angaben zur volkstümlichen Architektur im Nordungarn während des Mittelalters In den dreissiger Jahren dieses Jahrhunderts begann man auf der Grossen Ungarischen Tiefebene mit der archäologischen Erforschung mittelalterlicher Dörfer. In Nordungarn wurde die erste Ausgrabung dieser Art auf dem Gelände des zugrundegegangenan Marktfleckens Muhi in der Zeit zwischen 1934 und 1941 vorgenommen. Nach dem zweiten Weltkrieg machte man sich an die methodische Aufdeckung von Dörfern aus der Árpádenzeit und dem Mittelalter. Die erste Ausgrabung grösseren Umfanges leitete István Méri in Tiszalök, Rázompuszta, wo 35 Häuser aus der Árpádenzeit aufgedeckt wurden. Auch heute noch gelten die Ergebnisse dieser Ausgrabung als Grundlagefürdie mittelalterliche Dorfforschung. Bis in die jüngste Vergangenheit ist es dann in unserem Gebiet leider nicht wieder zu geplanten Ausgrabungen von Dörfern gekommen. Das Ergebnis mehr oder weniger grosser Fundbergungen trägt zu den Angaben aus diesem Themenkreis bei. Von ihren Abmessungen her kleine, in den Boden vertiefte Häuser aus der Árpádenzeit wurden in den Fundorten Kisköre-Gát, Sarud-Pócstöltés, Poroszló-Magyarad, Poroszló-Ráboly, Egerszálók, Feldebrő, Hajdúböszörmény, Nyíregyháza-Felsősima, Tiszadorogma-göbei halom, Tiszakarád-lnasa (Bild 1.) und Sály-Lator aufgedeckt. In den Häusern entdeckte man Öfen aus Stein oder Lehm, Spuren, die auf eine Inneneinrichtung hinwiesen gab es jedoch nirgends. In jener Zeit mag die Satteldachbedeckung von Häusern allgemein gewesen sein; überall waren die Stellen für die den Hauptbalken tragenden gegabelten Pfähle gut zu erkennen. Auf einen Hauseingang Hess sich in vielen Fällen nur schliessen. So wie die Anzahl an Dorfausgrabungen zunahm, stiegen in unserer Gegend auch die Angaben über auf den Boden gebaute Häuser an, und so war das auch für andere Gebiete in Ungarn (Miskolc-Rákóczi-Strasse, Romhány, Egerszalók-Kocs, Nagytálya-Berki, Kazincbarcika-Várhegy, Sajólád-Kemej, Mezőnyárád).