Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Fodor István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez

4. kép. 10-11. századi lakóház Kéméndről. (Nevizánszky G. 1983) hető volt a talpgerenda.

43 Az ásatást megelőző földmunkák pusztítása miatt a másik - szintén 12. századra keltezhető - épületnél ugyan nem végezhetett hasonlóan értékes megfigyeléseket, a közölt rajz alapján azonban ez a lakóház is az előbbihez hasonló lehetett.

44 Nehezebb azonban arra választ adnunk, hol sejthetünk felmenő falú épületeket, ahol a fának elenyésztek a nyomai. A csak kissé földbe mélyített épületekkel kapcsolatban legutóbb Barabás Jenő vetette fel, hogy „. . . ezeknek a sekély gödrű házaknak mégiscsak volt valami alacsony felmenő fala, ami nyom nélkül elenyészett. Ez pedig nemcsak rakott sárfal, hanem boronafal esetén is könnyen előfordulhatott."

45 Magam is teljes mértékben jogosnak vélem Barabás Jenő feltevését, annál is inkább, mert ezt megerősítik a keleteurópai - főleg a szovjetföldi - régészeti adatok is, ahol jóval nagyobb méretű feltárások folytak, mint hazánkban és sok esetben a talajművelés hiánya miatt jóval több megfigyelésre nyílt lehetőség. A keleti szlávok által lakott területen sem csupán a felszíni boronaházakat figyelhették meg igen sok esetben a régészek,

46 hanem a földbe mélyített házak borona-, vagy gerendaszerkezetű falainak is nyomára akadtak. Ez utóbbiakat két csoportra osztotta P. A. Rappoport: az első esetben a ház gödrében nem figyelhetünk meg függőleges tetőtartó oszlopokra utaló nyomokat, míg a másik típusnál a falak mentén sorakozó oszlopok a gödör fala mellett emelkedő boronafal belső oldalát támasztották (5. kép).

47 Úgy vélem, hogy a fentebb bemutatott, szintén sekély gödrű hajdúdorogi ház a Rappoport rendszerezése szerinti első csoportba tartozik, amelynek 43. BENKÖ Elek-UGHY István 1984, 31-32. 44. Do. 33. 45. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1988, 164. 46. RAPPOPORT, P. A. 1975a, 125, 129.; KOLCIN, B. A. 1985. 174. 47. RAPPOPORT, P. A. 1975. 115.