Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Paládi-Kovács Attila: A középhegységi állattartás építményei a Kárpátmedence északkeleti térségében

12. kép. Legelőn épült kisházak. Fából épült kisház alaprajza (balra). D = dikó, P = parhelt, T = ülőtőke, Ta = taplószék, Ká = kiságós, Ná = nagyságús. Bükkszenterzsébet, Heves m. Vályogfalú kisház alaprajza (jobbra). D = dikó, A = asztal, T = tűzhely. Tarnalelesz, Heves m. (Paládi-Kovács A. 1965. nyomán) alkalmatosság deszkából készült, a neve (sárik) máshonnan eddig nem adatolt tájszó. Dél-Gömörben, pl. Cakón nyeregtetős deszkaépítmény tartozik a mobil kosárhoz. Neve: koliba, a kárpáti pásztorterminológia eleme.

18 A jószágot védő fedeles építmények körében indokolt elkülöníteni a részben vagy egészben nyitott oldalú fedelek és a zárt épületek csoportját. Nem lehet a nyitott oldalú fedeleket egyértelműen sem a nyári időszakhoz, sem a külterjes tartásmódhoz kapcsolni, mint ahogy a zárt ólakat, meleg istállókat, hodályokat sem tekinthetjük kizárólag a jószágteleltetés vagy a belterjes tartásmód tartozékainak. Ez utóbbiak többsége a gazdasági udvarban, a település belterületén vagy ahhoz tartozó szálláskertben (lásd a hegyvidéki szálláskertesség észak-hevesi példáit),

19 esetleg a juhásztanyán épült. A részben vagy egészben nyitott oldalú építmények, különösen az aklok, csaknem mindig a falutól távolabb, erdők szélén, legelőkön állnak. A/co/nak nevezett fedél nélküli és fedeles építmény a Kárpát-medencében és környezetében sok volt. Eredetileg ez a szó is fedél nélküli építmény neveként kerülhetett nyelvünkbe, mint középkori szláv kölcsönszó (okol), s a nyelvterület nagy hányadán ma is fedetlen, sőt kör alaprajzú építmények megnevezésére szolgál.

20 A Felföldön azonban csaknem mindig fedeles építmény, mint azt a juhaklok vonatkozásában a Magyar Néprajzi Atlasz 156. számú térképlapja is dokumentálja. Aklot sertésnyáj, lovak, szarvasmarhák és juhok számára egyaránt építettek. Nem kötődik szorosan az állattartás egyik ágazatához sem. Egy 1765. évi feljegyzés Zemplénben makkoló sertésnyáj aklát említi. A 18. századi forrásokból kiderül az ottani aklok tartós jellege, ajtóval, tetővel való ellátottsága.

21 18. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1977. 399. A kosarazáshoz kapcsolódó hordozható kunyhókhoz lásd Magyar Néprajzi Atlasz III. 1987. 157. térkép. Egy helyhez kötött változatát is leírták ennek az egyszemélyes fekvőhelynek a Bodrogközből: BODÓ Sándor 1982. 199-201. 19. Összefoglalóan ír a hegyvidéki szálláskertességről es térképet is közöl: BAKÓ Ferenc 1978. 17-18. A szarvaskői ólaskertek részletes leírását adja IGAZ Mária 1964. 20. SZABADFALVI József 1970. 21. BALASSA Iván 1973. 73.