Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Cseri Miklós: A kisnemesi építészet sajátosságai a Kárpát-medence északkeleti régiójában

de kisnemeseinknél - s ekkor már a módos parasztokkal együtt - a forma átvételére később került sor.

74 Az alaprajzi differenciák elsősorban gazdasági, életmódbeli különbsége ket fejeznek ki. Ugyanakkor Bakó Ferenc szerint a lakóház formája egy időben kapcsolatban állhatott a tulajdonos jogállásával is. Idézi az 1698. évi ország gyűlés 4.§-át, amely azt írja elő, hogy minden lakott ház után adó fizetendő, kivéve, ha kúria alakban épült. Az eddigi példákból is feltételezhető, hogy ez a forma két vagy többmenetű, esetleg emeletes épületet takarhat.

75 Termé szetesen az alaprajz történeti fejlődését igazából gazdasági, társadalmi és technológiai okok, tényezők határozták meg. A kiváltságolt nemesi népesség, életmódjának, igényeinek, a reprezentációnak, a vendégek fogadásának, a nemesi öntudat kifejezésének a két vagy többmenetű, sokhelyiséges lakóház felelt meg a legjobban. Ezt abban az esetben is igaznak érzem, ha a forrásokban találtam a 18. századból egyhelyiséges nemes házról szóló leírást, vagy pl. Dél-Gömörben jelenleg is áll még egyszerű szoba-konyhakamra beosztású, valaha nemesek által épített lakóház.

76 Tornác A tornácra utaló legkorábbi adatunk 1599-ből származik Buzitárói, ahol is egy L alakú földszintes nemesház hosszanti homlokzata előtt háromnyílásos, pilléres tornác állt.

77 A 17. századból származó források is nemesházak nál írják le a tornácot, főleg fából, esetenként mellvéddel is.

78 1646-ban Tálylyán már egy körültornácos „Dézsmáló házról"' olvashatunk, s 1676-ban Vámosújfaluban is „körül futó tornác"-a volt Komoróczy Ferenc nemes uram kőházának.

79 1748-ban a Heves megyei Átányon „külső ámbitus" található egy nemes házon,

80 s 1759-ben Tarnabodon is egy nemesházon ismert először a mellvédes tornác. Bakó Ferenc a tarnabodi adatot említve kiemelte, hogy a megye északi részén, a kisnemesi falvakban feltehetően már sokkal hamarabb is állhattak tornácos kúriák.

81 A fatornác lényegében a 18. századtól kezdve folyamatosan jelen volt a kisnemesi építkezésben, s kevésbé módos nemesek még akkor is használták, amikor egyrészt módosabb társaik már a reprezentatívabb kő-tégla oszlopos-pilléres tornácokat építettek, másrészt pedig a fatornác a 19. század közepétől egyre kedveltebb lett a paraszti építkezésben is. Hevesben pl. az első ismert fatornácos parasztházak az 1830-as években jelentek meg.

82 A kő-téglaoszlopos-árkádos vagy pillér-árkádos, mellvédes, a nagy törté neti stílusjegyeket magukon viselő nemesi tornácos kúriák a 18. század má74. CSERI Miklós 1987. 79-81.; DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 71-77 ; VARGHA László 1985. 92. 75. BAKÓ Ferenc 1978. 83. 76. BAKÓ Ferenc 1969. 447.; BAKÓ Ferenc 1978. 80. 77. H. TAKÁCS Marianna 1970. 179. 78. H. TAKÁCS Marianna 1970. 172., 184., 189., 221-222., 246. 79. A Dézsmálóház „keörniös körnjül folyosója, job részen deszkázott". . . és Komoróczy Ferenc kőházán „körülfutó tornác" van. lásd: BALOGH Jolán 1967 82. 80. BAKÓ Ferenc 1978. 115. 81. BAKÓ Ferenc 1967. 187-188.; BAKÓ Ferenc 1969. 448.; BAKÓ Ferenc 1978 115. 82. BAKÓ Ferenc 1978. 116., lásd még ehhez: BALASSA M, Iván 1981. 79. és 190.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 136.