Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon

1. kép. Tokaj-Hegyalja 18-19. századi gazdasági térképe (Frisnyák Sándor 1988. nyomán, 1: erdő, 2: szántó, 3: szőlő, 4-15: iparok, 16: céhes központ) Szükséges hangsúlyoznunk azt is, hogy ehhez a szőlőművelés északi határán kialakult városi kultúra gazdasági régiójához tartozott a Buda-Sopron vonaltól északra Burgenland és a Kiskárpátok területe, keletre pedig a történeti Zemplén, Ung és Bereg megyék vidéke Kassától Nagyszőlősig.

13 E nemcsak gazdaságföldrajzi övezetnek kultúrtörténeti és történeti néprajzi kutatása, illetve értékelése többnemzetiségű kutatógárda feladata lehet.

14 13. OROSZ István 1985. 9-10.; KAHOUNOVA, Erna 1969. 17-24.; FROLEC, Václav-BOTiK Ján 1983. 50-52.; KECSKÉS Péter 1979. 65-67. 14. Az osztrák, szlovák, német, magyar és ukrán népességű volt mezővárosok vizsgálata a lokális kultúrák belső fejlődésére vonatkozóan lenne elsősorban hasznos, genetikus és interetnikus különbségek kimutatására valószínűen nem lenne alkalmas. Párhuzam: BALASSA M. Iván 1988. 495-496.