Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kovacevicova, Sona: A népi és a városi építészet közötti kapcsolatok Szlovákia múltjában

szervezett és irányított háború utáni rekonstrukció is. Vezető építészek egész sora készített tervet a regionális tipológiából kiindulva. A hatóság ezután ezekből 3 tervtípust választott ki, s ezeket gazdaságosabb és legtakarékosabb formába dolgoztatta át.

21 A következő néhány évben azonban bebizonyosodott, hogy a lakóházak felújításánál, helyreállításánál a fejlődés kívánalmainak az egyéni rekonstrukciós építkezés, illetve a lakóhelyen működő helyi kőművesmesterek (pl. Lipótban, Túrócban) tudnak jobban megfelelni. Kiindulási alapul az elővárosokban már korábban meglévő, az építtetők és az építők által legjobban ismert háztípus a négyzet alapú ház szolgált. Ez az a kockaház, mely egy- vagy kétszintes változatban - az építészek és néhány entellektüel kritikája ellenére - mind a mai napig nemcsak Szlovákiában, hanem variációiban egész Közép-Európában a falu átépítésének kiindulási alapja lett. Ezt az utóbbi fejlődési szakaszt azonban nem lehet csupán a megépült házak minőségének hangoztatásával jellemezni, mivel a hagyományok tagadása vagy továbbfejlesztése ebben az időben igen sok és meglehetősen eltérő értéket is létrehozott. A vidék gyors ütemű városiasodása kétségtelen pozitívumai közé kell sorolni: - A vigasztalan lakáshelyzet lényegesen javult és mindez nemcsak a hatóság, hanem az önerőből való építkezésnek, az építtető áldozatvállalásának is köszönhető - 1945 után Szlovákiában ilyen önerőből történő építkezésnek köszönhetően épült fel a vidéki lakásalap 75%-a. Színvonalát tekintve ez a lakásállomány jobb életkörülményeket biztosít, mint a városi lakások (nagyobb szobaszám, és kedvezőbb differenciálás, jobb felszereltség, a kedvezőbb fűtési, megvilágítási lehetőségek, a természettel való kapcsolat). - Javultak a helyi lakosság együttélési körülményei, ami, mint ismeretes az új városi negyedekben teljesen megszűnt létezni, illetve többnyire ki sem alakult, s ez az ember elidegenedéséhez, a házasságok felbomlásához, a bűnözés stb. emelkedéséhez vezetett. - Sikerült megállítani a falvak elnéptelenedésének folyamatát, s a fiatal nemzedékeknél egyre gyakoribbá vált a vidéken való maradás szándéka és a vidékről való, a 20-60 kilométerre lévő munkahelyre történő bejárás vállalása. Ehhez minden bizonnyal a termelőszövetkezetek fejlődése, vagyo nosodása, a falusi ellátás és közlekedés javulása is hozzájárult. A falu gyors városiasodásának riasztó negatívumai közé soroljuk: - a földdel való pazarlást, tékozlást; - a magas építési költségeket; - a városi tömegépítkezéseknél alkalmazott mutatóknak és technológiáknak a vidéki településekre való mechanikus átvitelét; 21. KOVAÖEVIÖOVÁ, S. Obnova obcí znicenych druhou svetovou vojnou v kontexte tradicii íudovej architektúry na Slovensku, Slovensky národopis, 1980. 322. és kk.; Uő Historické korene kulturneho vyvinu dediny a stavebné tradicie jej stvárnenia, Slovensky národopis, 1984. 421. és kk.