Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Dragun, Ivan Vasziljevics: A Kárpátalján élő magyarok népi építészetének sajátosságai

A Kárpátalja az egyik olyan területe Szovjet Ukrajnának, ahol a legtöbb nemzetiség él. Ezt a vidéket több mint 30 különféle nemzetiség vallja hazájának. A terület alapnemzetisége a múltban és jelenleg egyaránt az ukrán, ők alkotják az egész lakosság háromnegyedét. Létszámukat tekintve őket a magyarok követik, akik jelenleg a terület összlakosságának körülbelül 16%-át teszik ki. A szovjethatalom évei alatt a kárpátaljai magyarok gazdasági életében, anyagi és szellemi kultúrájában óriási változások mentek végbe. Tekintettel erre, jelentős érdeklődést vált ki a kárpátaljai magyar lakosság etnográfiai tanulmányozása. Ennek a lakosságnak a kultúrája a helyi ukrán lakossággal és más népekkel fennálló állandó gazdasági és kulturális kapcsolatok hatására alakul. Ezek a kapcsolatok mély nyomot hagytak az anyagi és szellemi kultúrában, ezen belül a népi építészetben. A népi lakóépület és az udvar építményei tanulmányozása lehetővé teszi annak meghatározását, hogy a népi építészetnek milyen olyan etnikai hagyományai vannak, melyek a társadalmi-gazdasági életfeltételek jelentős változásai esetén is szilárdan fennmaradnak, vagyis, hogy feltárjuk, milyen okai vannak bizonyos hagyományok előfordulásának a népi építészetben. Ezen kívül, a kárpátaljai magyarok lakóépületeinek és a településének kutatása lehetővé teszi annak feltárását, hogy milyen aktív volt a gazdasági és kulturális kapcsolatuk a Kárpátok területén élő ukrán, román, szlovák és német lakossággal, hogy nyomon kövessük a népi építészet etnikai hagyományainak egymásra hatását és a közöttük fennálló kölcsönös kapcsolatokat. Munkánk célja, hogy néprajzi szempontból jellemezzük a 19. századi, 20. század elejei kárpátaljai magyar lakóépületek formáinak és a gazdasági építményeknek fejlődését, meghatározzuk a lakóépület és az udvar típusait, egyes változatait. Azt a feladatot tűztük ki, hogy elemezzük a lakó- és gazdasági építményekben a szovjethatalom évei alatt végbement változások okait, vizsgáljuk új formáikat és típusaikat, összehasonlítsuk a szomszéd népek lakóházaival és udvaraival. Jelen beszámoló alapját főként a helyszíni kutatások, az archívumok anyagai, az időszakos sajtókiadványok, egyes, a forradalom előtti időszak kutatásaival kapcsolatos munkák, szovjet szerzők és a mai magyarországi etnográfusok munkái képezik. A szerző helyszíni kutatásokat végzett a Beregszász (Beregovo), Ungvár (Uzsgorod), Munkács (Munkacsevo), Nagyszőlős (Vinogradovo), és Huszt (Hust) körzetében lévő 56 magyar lakosú faluban, ahol megvizsgált és összeírt 392 magyar telket, a lakóépülettel és a gazdasági építményekkel együtt. Vizsgáltunk és tanulmányoztunk a különböző történelmi időszakokból származó falusi parasztportákat. 59 18. század második felében és 107 forradalom előtti időszakban épült objektum helyszíni anyaga áll rendelkezésünkre, és 83 a szovjethatalom évei alatt épített objektum anyagait tanulmányoztuk. A helyszíni anyagok gyűjtésének ilyen megközelítési elve lehetővé tette, hogy történelmi fejlődésünkben vizsgáljuk a kárpátaljai magyarok lakóépületeit, meghatározzuk, hogy a magyarok és szomszédaik milyen aktívan hatottak egymásra kulturális és gazdasági vonatkozásban. Ez a megközelítés azért is fontos, mert sem a polgári, sem a szovjet etnográfusok nem kutatták