Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Habovstiak, Alojz: Régészeti adatok a középkori népi építészet tanulmányozásához Szlovákiából

9. ábra. Kút - a megtalált állapot és a rekonstrukció: alaprajz és hosszmetszet - Nyitra (Nitra) o 0 I lm 10. ábra. Kutak alaprajza és hosszmetszete: a) Nyitrakér (Milanovce), b) Kisvárad (Nitriansky Hrádok) 11. ábra. Kátránygödrök alaprajza és hosszmetszete - Kós (Kos) kemencékkel kapcsolatosan is rendelkezünk néhány régészeti lelettel. Ezek között megkülönböztethetők az egyszerű, vízszintes kemencék (pl. Bény Biha), és a kétrészes (függőleges), vagy az ún. rostélyos kemencék (pl. Slovenské Darmoty). A középkori falvak rendkívül jelentős alkotórészei voltak az udvarházak, azaz a kisnemesek lakóhelyei. Ezek a középkori falu növekvő anyagi és szociális differenciálódásának legjellemzőbb külsőségei. Legrégibb képviselőjük a szakrális épülettel (rotunda), valamint a lakó- és gazdasági létesítményekkel rendelkező megerősített udvarház a 9. századból Ducón (Ducové). A későbbi falusi udvarházak első képviselőire vonatkozó leletek csak a 12. századból és az azt követő időszakból származnak. Régészetileg ezek az építmények a magasabb ponton elhelyezkedő kis földvárakra, lakótornyos udvarházakra, hosszú, csarnokszerű építményekre, illetve kúriákra és a 15. századtól kastélyokra oszthatók fel. A kis földvárak olyan kisebb erődítmények voltak, melyeknél a megerősített terület 15-40 méter átmérőjű. Ezeket természetes vagy mesterséges magaslatokra építették, a falutelepülés belsejében, a peremén, vagy közvetlen közelében (pl. Berencs - Branc, 13. ábra), de túlnyomórészt ezeken kívül,