Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Dám László: Építészeti régiók a Kárpát-medence északkeleti térségében

9. kép. Párhuzamos elrendezésű szoba. Nyírábrány, Szabolcs megye. Dám L. felv. a szobát, illetve az istállót. De ilyennek tekinthető a kévés, lépcsős zsúpfedés is (8. kép). Mindkét jelenség általánosan elterjedt Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió lemák, gorál, bojk és huculok lakta vidékein.

32 Mind a magyar, mind a külföldi szakirodalom az építészeti régiók elkülönítésénél elsősorban architekturális szempontokat érvényesít, s kevesebb gondot fordít a lakóépítmények funkcionális tagolódására, berendezésének kérdéseire, holott ezek sokszor karakterisztikusabbak, mint az építészeti kép. A szakirodalom már régen megállapította, hogy a Kárpát-medence térségét döntően a diagonális elrendezésforma jellemzi. Ez alól csak az északkeleti térség kivétel, ahol az ún. párhuzamos szisztéma az uralkodó forma (9. kép). Természetesen más vidékeken is megtalálható, de mint ezt pl. D. Rácz Magdolna és Cseri Miklós gömöri kutatásai bizonyítják, csak századunk első harmadában terjedt el felváltva, és kiszorítva a diagonális rendszert.

33 Szabolcsban, Szatmárban, Szilágyban, s általában azon a vidéken, amelyet a szamosi házterülethez sorolunk, a párhuzamos szisztéma olyan nagy múltú, hogy a diagonális rendszer egykori meglétét eddig nem sikerült kimutatni. Sajnos az elrendezésforma pontos földrajzi elterjedését, kialakulásának okait, idejét és esetleges táji változatait nem ismerjük. Feltárása nemcsak rendkívül tanulságos lenne, hanem elkerülhetetlenül szükséges is. 32. DÁM László 1984/b. 121-127. 33. DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 89-90.; CSERI Miklós 1987. 90-91.