Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

védeni a várat, de még maga is vállalkozott merész portyákra. Amikor 1630-ban Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották, a királlyal kötött megállapodás szerint a várban továbbra is ő tartott kapitányt és őrséget, a király katonaságát pedig a palánkban szállásolták el. Az egyre elhanyagoltabb állapotban romladozó külső védőműveket 1639-ben a törökök felgyújtották. A fejedelem parancsára ezeket hamarosan újjáépítették, és a várat is helyreállították, hogy Rákóczi és Lorántffy Zsuzsanna megszállhasson benne. A XVII. századi leltárakban a várkastély helyiségei között felsorolják az ebédlő házat, az „urunk" és „asszonyunk házát", mely utóbbi a kapu fölött volt. A külső várfalöv sarokbástyái a Felső vagy Doboló bástya, az Ifjú Grófné Asszonyom bástyája, az Új-bástya és a Czajtház - azaz Fegyvertár-bástya nevet viselték. Említik még a kapu fölött való bástyát és egy földbástyát is. 1682-ben a Thököly támogatására vonuló budai pasa serege felgyújtotta a várat a város palánkjával együtt, s míg ez utóbbit még helyreállították, a várkastély már nem épült újjá, csak bástyáit használták a Rákóczi-szabadságharc bukásáig. A kiégett várkastély lefedetlenül pusztulásnak indult és fokozatosan teljesen romba dőlt. A várfalövön belül csak a terepdomborzat sejteti egykori körvonalait. Napjainkig a Sajó felőli sarokbástya és a szomszédos falak is leomlottak a folyótól alámosva. A többi bástya és fal, amit a környékbeliek kőbányának használtak, egyre jobban elromosodva várja műemléki helyreállítását. A Bodrog meredek partja fölött magasodó sárospataki vár a megye kései várainak egyike (1 53—1 59. kép). 1262-ben V. István egyik oklevelében ugyan feltűnik már Patak várának neve, amelynek befejezetlen északi tornyát a király egyik hívének adta. De ez a vár a sátoraljaújhelyi Várhegyen épült a tatárjárás után, és már 1260-ban sátorhegyi várként említi egy oklevél. A következő két évszázadban váltakozva hol Patak, hol Újhely várának nevezik. 1390-ig a királynék birtoka. Ekkor Zsigmond Perényi Miklós bánnak, majd utóbb fiainak adományozza tartozékaival, Patak és Újhely városokkal és számos környező faluval együtt. 1429-ben a koronára visszaszállt várat és birtokait a Pálócziak kapják, és övék 1 526-ig, amikor a család utolsó férfitagja, Antal a mohácsi ütközetben elesett. Sárospatak északi végén ekkor már áll egy újabb Patak vára, amelyet Mátyás 1465-ben adott engedélyével Pálóczi László országbíró itteni, talán még a Perényiek alatt épült udvarházának erődítésével alakított ki. Ez a vár, miután Mohácsot követően mindkét király Perényi Péternek adományozta az itteni Pálóczi-birtokokat, a pártharcok során 1528 őszén többszöri ostrom után romba dőlt, majd 1540 körül Újhely vára is elpusztult. A mai sárospataki várat Perényi Péter 1534-ben kezdte építtetni a város szívében, a XV. század végén még a Pálócziak által emelt hatalmas torony átalakításával és ehhez kapcsolódó védőművek létesítésével. A vár két részből állt: a régi városmagot há-