Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

után 45 évvel készült leírás szerint a belső várudvarban nagyszabású, boltozatos pince állt, belsejében nagymélységű kúttal, amelyet három ciszterna táplált, de saját felbuzogó vize is mindenkor megtöltött. A leírás arról is megemlékezik, hogy a rombolás idején élt öregek szerint a vár összes kisebb és nagyobb kapuja a paloták ajtajaival és ablakaival együtt simára faragott kőkeretezéssel készült. Faragott kőből épült a kápolna is, amelynek oltárát és fekete karzatát a romboláskor a közeli bódvaszilasi templomba vitték át. A vár egykori képét híven idézi elénk két 1639-ben készült metszet, amely a déli és északi hosszoldalát mutatja. Ónod vára (48—49. kép) az eddig megismert váraknál később, a XIV. század végén épült Borsod megye keleti, sík vidékén, a Sajó melletti kis magaslaton. Építését az adományul kapott birtokáról Ónodinak nevezett Czudar Péter, Zsigmond kedvelt híve kezdte, és halálakor 1 396-ban már itt lakott. Oklevelek tanúsága szerint a vár a falu plébániatemploma körül épült, és közepén nagy tornyot emeltek a templom fölött. Az építkezést Péter két fia I3l5-ben fejezte be. A váron Zsigmond ítélete alapján osztozniuk kellett unokaöccsükkel, aki a déli és keleti részét kapta, ők pedig az északit és a nyugatit. A tornyot is felesben bírták, és itt kellett a család birtokleveleit egy „boltban" őrizniük. Mindebből úgy tűnik, hogy a vár négyszögű udvart vett körül, és talán a torony alatt nyílt a bejárata. A vár legkorábbi ismert részletes felmérése 1 662-ből ilyennek mutatja a vár magvát. 1470-ben a Rozgonyiak örökölték a várat és birtokait, de már két év múlva Mátyás király szerezte meg, és a diósgyőri váruradalomhoz csatolta. II. Ulászló előkelő híveinek adományozta az akkor romos várat. Ismételt birtokoscsere után 1 516-ban Perényi Imre nádoré lett és fia, Péter, majd unokája, Gábor tulajdona maradt ennek haláláig, 1 567-ig. Imre nádor a már alighanem romos várban nyomban fényes palotaépítkezésbe kezdett. A munkára a birtokain dolgozó olasz mestereket rendelte, de pesti olasz kőfaragóval is készíttetett egy bizonyára gazdagabb díszítésű reneszánsz ablakot. A munkák befejezésekor a nádor már halott volt. A vár korszerű megerősítése Mohács után már Perényi Péterre és Gáborra maradt. A várat négyszög alakban külső fallal vették körül, a sarkokon pedig kiugró, szögletes bástyáképültek boltozott kazamatákkal belsejükben. Az építkezést Perényi olasz származású kőművesmestere, Alessandro Vedani vezethette, aki öregkori írásában maga sorolja fel munkái között Ónodot. 1567 után az uralkodó a várat ismételten elzálogosította. 1 603-ban Rákóczi Zsigmond kapta meg, és utódaié maradt 1 710-ig. Bár a király egyik olasz hadiépítészével nagyszabású erődítési tervet készíttetett Ónodra is, ez nem valósult meg. A vár bástyás erődövét csak fából és földből készült palánkok gyűrűjével vették körül, amelyek a falut is övezték. Bár különösen Eger eleste után a török gyakran portyázott erre, támadásaik nem okoztak súlyosabb károkat a védőművekben, a kislétszámú őrség meg tudta