Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Kastélyok, kúriák, udvarházak és polgárházak - Joó Tibor

9 tengelyes. Nyugati oldalán toldásokkal (E-alakú, kétszintes folyosó, lépcsőház és to­vábbi lakóhelyiségek) bővítették a XIX. században, s a parkra néző, nagyméretű te­raszt is kialakították. A kastély keleti oldalán földszintes melléképületekkel téglalap alakú, kb. 2500 négyzetméteres zárt udvar létesült. A keleti melléképület mintegy 50 méter hosszúságú, belül oszlopsorral kettéosztott, boltozott, 4,90 méter párkány­magasságú korábbi istállóépületeta kastélyt most kezelő Gyógypedagógiai Intézet ét­termévé és tornatermévé alakították át. A több hektáros hajdani park egy részét zöld­séges- és gyümölcsöskertként használják. A kastélyt 1 730-ban építtette Dőry András. Hejce, volt püspöki nyaraló kastély (105. kép): A két oldalrizalitos, főhomlokza­tán 1 + 2 + 1 +2 + 1 tengellyel, hátsó homlokzatán 9 tengellyel megépült emele­tes kastélyt - gróf Esterházy Károly egri püspök rendelésére - 1 774-ben építették. Tervezőjeként, építészeként korábban mindig Fellner Jakabot tekintették, újabb véle­mény szerint az Egerben püspöki építőmesterként 1764-től foglalkoztatott Francz József irányította az építkezést. Az épület kápolnájában Johann Zirckler: Krisztus menny­bemenetele című mennyezetképe található. A kassai püspökség 1804-ben való mega­lakítása után a kassai püspökség nyaralója volt. 1888-ban Babies Zsigmond erősen át­alakíttatta, de már 1841-ben is volt külső átalakítás, a középerkély vasrácsán 1845-ös évszám szerepel. Kázsmárk, volt Péchy-kúria: Magasföldszintes, 2 + 3 + 2 tengelyes épület, oromzatos középrizalittal. Másik oldalán hatoszlopos középrész. A pinceajtó kőkere­tén 1678 PGBR (Péchy Gábor, Bornemissza R.). Épült 1 798-1 802 között, a kapu fe­lülvilágító vasrácsán lévő évszámból feltételezetten, azonban a jelenleg pincének használt, de boltozati rendszeréből, belmagasságából, ablak- és bejárati nyílásából megállapíthatóan eredetileg lakószint céljára épült alsó szint nem vitathatóan XVII. századi eredetű. Kéked, volt Melczer-kastély: Az eredetileg Kékedy-, majd Zombory-, később Melczer-kastély egyemeletes, északi oldalán 2 + 1+1+1+2 tengellyel, mely­ből a két szélső tengely hengeres, kétablakos saroktorony. Az északi kapu felett Zom­bory-címer. Szabálytalan alaprajzú, hátul kiszélesedő építmény, hátsó, déli homlok­zatán két négyzetes, kiugró saroktoronnyal. Feltehetően a XVI. század elején épült, el­ső említése 1 580-ból. Zombory Zsigmond 1 770 körül átalakíttatta, 1 863-ban Melcze­rék erős átalakítással újjáépítették. Gyakran tartózkodott itt Ábrányi Emil, akinek em­lékét- a sajnálatosan tönkretett park egyik fáján - emléktábla őrizte. Pacin, Alaghy-Mágócsy reneszánsz várkastély: Egyemeletes, 3+4 + 3 tenge­lyes, előreugró, sokszögű saroktornyokkal és manzárdtetővel. Hátsó, keskenyebb homlokzata 3 tengelyes. Alaprajza és gótikus faragványai bizonyítják, hogy magja kö­zépkori. Sarokbástyái utólag épültek hozzá, árkádos statikájuk a XV. század végén, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom