Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Kastélyok, kúriák, udvarházak és polgárházak - Joó Tibor

mint 200 kastély és kúria épült. Hasonló építkezési lendületet mutatnak megyénkben az 1820-30-as évek is. A táji adottságoknak, az épületek tájba helyezésének, a szép távlat és környezet biztosításának különösen a XVII. és XVIII. századi kastélyépítkezéseinknél - a barokk kor kívánalmainak megfelelően - fokozott jelentősége volt. Ez a kor már nem a megközel íthetetlen sziklavárakat részesíti előnyben, hanem a sík, vagy enyhén emelkedő, sül lyedő terepet, de még a szép távlat és környezet hatásait a védekezési lehetőségeket is fokozó folyók és vízfolyások felhasználásával, vagy olykor még mindig a nehezebb megközelíthetőséget, de egyben a terep áttekinthetőségének lehetőségét is nyújtó hegy- és domboldali, vagy magaslati helyekre való építkezésekkel (s egyúttal szebb kilátást is biztosítva) érték el, majd később geometriai alakzatokba kényszerített barokk parkokat hoztak létre. Ezeket a parkokat viszont a kanyargó utakkal és patakokkal, szabálytalan alakú tavakkal, festői facsoportokkal, különleges fafajták telepítésével váltották fel. Gondoljunk csak Füzérradvány és Tornanádaska természetvédelmileg is jelentős parkjaira. Vannak kastélyok, ahol az egymást felváltó parkmegoldások mindegyikének nyomaival is találkozunk. A megyében lévő kastélyok közül síkságon épült például az edelényi, girincsi, berzéki, szikszói, szirmabesenyői, ónodi kastély, s közülük a folyóvíznek a védelmet, reprezentatív megjelenítést és parkalakítást elősegítő lehetőségeit példaszerűen komponálta is össze az edelényi kastély építője, illetve építtetője. Kékeden — a völgyben fekvő kastélynál - bővizű patak töltötte fel a kastélyt hajdan teljesen körítő vizesárkot. Sályban a domboldali kastélypark magas pontján levő források vizéből látták el a kastély lakóit és a kastély előtti szökőkutakat egyaránt. A girincsi kastélyt és parkjait valamikor a Sajó vízfolyásai övezték. A bánrévei Vay-kastélyt a Sajó folyó régi medre és ártere; a sajókazai kastély parkját ugyancsak a Sajó vízfolyásai érintették és körítették. A tokaji Dessewffy kastély a Tisza partján épült fel. Domboldalban vagy kiemelkedő helyen épült a bánfalvai, sátai, sajókazai, tornanádaskai, emődi, sályi, tolcsvai, tállyai, füzérradványi, abaújkéri, felsővadászi, felsőgagyi, cserépváraljai, szemerei, hejcei, fáji, abaújvári, fancsali, rásonysápberencsi, gönci, erdőbényei, monoki, tarcali stb. kastély. A domboldalba építettség következményeként létesítettek az egyik oldalon emeletes, a másik oldalon földszintes építményeket. Nagyon érdekes összehasonlításokra nyújt lehetőséget az a vizsgálódás is, hogyha az egyes kastélyok elhelyezésénél figyelembe vett, vagy kialakított terepszinteket vesszük számba. Egészen meglepő, hogy a tornanádaskai, ragályi, cserépváraljai, sajóvámosi, monoki, szemerei stb. kastélyokhoz erősen emelkedő domboldalon való felkapaszkodás után lehetett az előttük fekvő völgyekből feljutni. Említést érdemel még az, hogy a hazánkban jelenleg védett mintegy 1 30 kastély-