Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Templomok festett mennyezetei és berendezései - Szabadfalvi József

Az Asztalos családnév Miskolcon a 18. századtól fordul elő. Asztalos Imre és István nevét 1 726-tól említik az összeírások. A két miskolci festőasztalos - apa és fia, vagy két testvér - javították és festették át 1 734-ben az egykor ugyancsak Borsod megyei Noszvaj község református templomának mennyezetét. Ezek napjainkban is láthatók az egri vár gótikus palotájának kiáll ításán. A már eml ített Szendrei János szerint kezük munkája fellelhető a miskolci avasi templom festett bútorzatán. Lehetséges, hogy az elpusztult golopi festett mennyezetet is a két miskolci mester készítette, sőta nádújfalusi (Nógrád megye) kis rozetták is a megyaszóiakra emlékeztetnek. Bizonyos festett táblamaradványok 1 734-ből fennmaradtak és láthatók az abaújalpári református templomban. A mezőcsáti református templom 20 karzattáblája és 14 tartóoszlopa az Iparművészeti Múzeumba került. Az egyik oszlopon az 1746-os évszám látható. A festett bútorzat — felirata tanúsága szerint-„Rév Comaromi becsületes Aszt.Mest. emberek Czina István és Kontz János által" készült. Igen jelentős műemléki értéke van a rudabányai templomnak. Belső tere szabálytalan, igen magas, s viszonylag nem nagy alapterülete szinte négyzetes. A templom falán középkori freskó-töredékeket találtak (68. kép). A kazettás famennyezetet hatalmas mestergerenda és a terem közepén álló hatalmas tartógerenda támasztja alá. A festett deszkamennyezet 10x1 2 táblából áll, közöttük kettő feliratos (69. kép). E szerint a festés nagyobbik része 1 758-ban készült, azt jósvai asztalosok, Contra András és Contra Mathias készítették. A kazettákon a motívumok száma viszonylag nem nagy, de igen szellemesen variálták azokat. Jellegzetesek a visszahajló levelek, az egyszerű, csupán négyszirmú rózsák és az ugyancsak egyszerű tulipánok. Alakos tábla itt is alig akad, csupán Ádám és Éva, egy pelikán és egy kétfejű sas figurája látható. Olasz korsót, és koszorút, valamint akantusz levelet nem találunk, ez arra utal, hogy keveset őrzött meg a reneszánsz hagyományokból. A rudabányai templom mestergerendáján 1664-es évszám található. Valószínűnek tűnik, hogy ebből a korszakból származik a templom mennyezetének 6 táblája. Ezeknek a díszítménye eltérő a többitől. Elsősorban nagy merev levelekből állnak, s megfogalmazásuk lényegesen archaikusabb. Jó néhány 18. századi emlék található még templomainkban. 1760-ból származik a kázsmárki templom két karzata és néhány táblája. A 1 7. század közepéről származó mennyezete elpusztult. A mezőcsáti templom karzatának és mennyezetének több táblája, rajtuk az 1 746-os évszámmal - leégés után ennyi maradt - az Iparművészeti Múzeumban található. 1 755-ben készült a tornyosnémeti festett mennyezet, nem tudunk sokat róla. A teresztenyei templom karzatán található táblák is korábbiak lehetnek a 1 8. század közepénél. Igen sok festett bútorzat elpusztult az elmúlt évszázadban. Csupán régi jelenté-