Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Műemléki templomok - Détshy Mihály

emelkedett a főhomlokzat fölé, amelyet utóbb még magasítottak. Állt már főoltára is (47. kép), amelynek pompás, bíbordrapériát utánzó hátfala a miskolci Mindszent templom főoltáráéval mutat rokonságot. A Mezőkövesddel szomszédos Szentistvánon is a XVI11. század első felében kezdtek új nagy barokk templom építéséhez, bár ekkor még tűrhető állapotban volt a kis középkori templom. A tornyos főhomlokzatú, tágas, boltozott belsejű épületet és szobrokkal díszes oltárait 1 754-ben szentelték fel. Szendrőn a XVII. század derekán letelepített ferencesek 1740-ben építik újabb, nagyméretű és művészileg is igényes templomukat, és díszítik pompás oltárokkal. A XVIII. század második felében a késő barokk és copf stílusú templomoknak már egész sora épült gazdag egyházi és világi kegyurak buzgóságának és bőkezűségének köszönhetően. Boldogkőváralján az 1760-as években építteti a földesúr a hatalmas tornyú, rokokó díszes templomot, örököse a XIX. század elején a szomszédos Boldogkőújfalun a falu szélén magasodó templomot. A Rákóczi-uradalmakkal megajándékozott Trautsohn hercegek, illetve jószágkormányzóik állíttatják helyre, majd építtetik át a tállyai gótikus templomot. A felmagasított, levegős belsőt felvidéki faszobrászok gazdag szobordíszű oltárai avatják a vidék egyik legszebb barokk terévé. Tarcalon a tokaji szőlőbirtokokat kezelő királyi kamara elnöke, Grassalkovich herceg építteti a megmaradt gótikus toronyhoz a barokk templomot, és díszítteti a tállyaival vetekedő pompás berendezéssel. A XVIII. század utolsó évtizedeiben építteti az egri káptalan a ma Ózdhoz csatolt Sajóvárkony igényes copf templomát a már 1 746-ban bővítésre javasolt gótikus templom helyén. Csaknem ugyanebből az időből való a közeli sajópüspöki kvalitásos késő barokk temploma is. A század utolsó negyedében kaptak a reformátusok törvényes lehetőséget, hogy új templomokat építhessenek bizonyos megszorításokkal. 1 780-ban készültel Sárospatakon közadakozásból alig egy év alatt a düledező fa oratórium helyén a nagyméretű új istenháza. Bár boltozatai nem maradtak meg, belső terének vonzó hangulatát a három oldalon körülhúzódó, kétszintes árkádos karzatok megőrizték. A XIX. század elején a templom keleti végén felépült a tekintélyes méretű torony is. Az egykori boltozatos belső képét a pataki példaképet alighanem követő erdőbényei és a kisebb bodroghalászi református templom idézheti fel. A puritán egyszerűségű barokk református templomokétól meglepően elütő belső tárul elénk Taktabájon. Az építtető földesúr, Patay Sámuel változatos festett rokokó ornamentikával díszíttette a falak és boltozatok felületét. A karzat két oldalán az építkezést megörökítő feliratok mellett a templom és a földesúri kastély egykori képét is megpillantjuk.