Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Műemléki templomok - Détshy Mihály

alaprajzú, széles csúcsívvel megnyitott előcsarnok és fölötte a hajó felé nyíló oratórium is ekkor épült, mindkét szintjén csillagboltozattal lefedve. A három hajó azonos magasságú boltozatait a ma is álló nyolcszögű pillérek két sora és az oldalfalakból kiugró karcsúbb falpillérek hordták. A belsőt a ma is látható hatalmas, csúcsíves záradékukban változatos mérműrácsokkal díszített ablakok világították meg. Az 1540-es években a város akkori ura, a luteránussá lett Perényi Péter a protestáns istentisztelet számára a templomot átépíttette. A keskeny szentélyt lebonttatta, és a hosszházat kelet felé három boltszakasszal megtoldotta. így nyerte az épület mai téglalapalaprajzát. A régi szentély nagy ablakait az új falakba építették be. A templom északi falát, amely az ekkor épülő városfal szakasza lett, alul megvastagították, és a tetején karzatot alakítottak ki, a felmenő vékonyabb falban pedig nagy csúcsíves ablakokat nyitottak. A kibővített teljes belső fölött új boltozat készült, amelyet a régi és a mintájukra készült új pillérek, az oldalfalaknál pedig a régi, karcsúbb falpillérek elé helyezett nagyobb támaszok hordtak. A keleti és déli fal mentén a falpillérek közötti íveken folytatódhatott az északi oldalon húzódó karzat. Az oly megkésett gótikus építkezést az 1560-as években Perényi Péter fia, Gábor fejeztette be, és itt, az akkor már kálvinista templomban reneszánsz faragású sírládában temették el. 1640 táján I. Rákóczi György a déli előcsarnok és oratórium fölé magas tornyot emeltetett. 167l-ben a Wesselényi-felkelés leverése után a megszálló császári csapatok a reformátusoktól elkobzott templom északi és déli falában törettek kapukat bejáratul a vár területére. A következő közel száz év alatt a templom rövid megszakításokkal a helyi jezsuiták kezén volt. 1 737-ben tűzvész rongálta meg, és a kiégett tornyot az oratóriumig le kellett bontani. A meggyengült, omladozó boltozatot 1 780 körül lebontották, és barokkos ízlésben építették újjá, majd a nyugati homlokzat elé nyolcszögű tornyot emeltek. A szentélyben ekkor állították fel a budai karmeliták templomából, a mai várszínházból hozott hatalmas barokk főoltárt. Ez díszíti ma is az 1970-es években feltárt és helyreállított, eredeti szépségében ragyogó templomot. A korabeli források alapján a gótikus építészet továbbélésének még későbbi emléke Szerencs református temploma. 1595-ben a városka zálogbirtokosa, Rákóczi Zsigmond a királytól az itteni vár és templom építésére fordított költségeinek jóváírását kérte. Az ekkor készült részletes felmérések és becslések szerint a templom teljes egészében ekkor épült. Lehetséges, hogy az 1566. évi tatár bosszúhadjáratkor felperzselt falu elpusztult templomát régi alapjain és alakjában építették újra. Erre utal a XV. században szokásos felépítése. A hajó déli oldalán kiugró előcsarnokfölöttemelkedik a torony. Az egykori boltozatokat sajnos lebontották. A hazai késő gótika kiemelkedő emléke Miskolc egykori plébániatemploma, a mai avasi református templom (2-10. kép). A városközpont fölött, az Avas oldalában