Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

zadban újra királyi tulajdon, és egy ideig, mint várnagy, itt is Drugeth Vilmos nádor az úr. Az 1400-as évek elején Zsigmond adományozza a magas tisztségeket viselő Bebekeknek. A század közepén egy időre a husziták szállják meg. Utóbb házasság révén a Szapolyaiaké lesz. Mohács után Szapolyai János kancellárjának, Werbőczynek ajándékozza, de a környék ura, Bebek Ferenc sietve elfoglalja előle, és itt rendezi be legbiztonságosabb lakóhelyét. Ez marad utóbb fia, György számára is, amikor Izabella királyné pártján Ferdinánd ellen hadakozik. Ezért 1567 elején távollétében Swendi Lázár felsőmagyarországi főkapitány seregével megostromolja Szádvárt, amit Bebekné Patóchy Zsófia véd tisztjeivel, mígnem kénytelen szabad elvonulás fejében feladni. Az ostromverte várat a sűrűn váltakozó várnagyok gondjaira bízzák. 1 579-ben Rüber János főkapitány veszi zálogba, 1593-ban pedig a Dersffyek. 1 600-ban Basta György generális Csáky István erdélyi főkapitány számára járja ki zálogbirtokul az Erdély behódoltatásánál tett szolgálataiért. O azonban pénz hiányában kénytelen Pethe László királyi tanácsosnak továbbadni. A Bocskay-féle felkelés alatt azonban már a fejedelem fő híveként visszaveszi. Özvegyétől Báthory Gábor erdélyi fejedelem szerzi meg cserével, hogy elődjét, Rákóczi Zsigmondot ezzel kárpótolja a trón átengedéséért. A három birtokos örököseinek félévszázados pereskedése ezzel veszi kezdetét. Végül 1674-ben a Csákyak Esterházy Pálnak adják el a várat, és az ő családjáé marad a váruradalom a felszabadulásig. 1682-ben Thököly seregei Szádvárt is elfoglalják, a fejedelem maga is megszáll benne. Bukása után a környező várak sorsára jut és lerombolják. Szádvár romjai a tornai hegységtől körülvett, meredek, sziklás hegy 200 m hoszszú és 70 m széles fennsíkját foglalják el. Avar négy, különböző időkben épült részből áll. A déli hegyoldalba vágott út a keleti, legkésőbbi, már a XVI. században épített külső vár kapujához vezet. Itt állt egykor a lovakkal hajtott felvonó szerkezet, csiga, amelylyel az északi hegyoldal alján fallal kerített udvarból vontatták fel szekereken a vár ellátásához szükséges fát, lajtokban vizet, építőanyagot és muníciót. A kissé magasabban fekvő, szintén háromszögű középső várban különféle raktárak, műhelyek és az alacsonyabb rangú tisztek szállásai voltak. Korábban ennek délnyugati kiszögellésén nyílt a vár bejárata. A legmagasabban elhelyezkedő négyszögű belső várba a középsőből nagy négyszögű kaputorony 10 öles, azaz 20 m hosszú, boltozott kapualján vezetett. A torony lehetett a vár legkorábbi építménye. A tágas belső várudvart, amelyben egy XVII. századi leírás szerint 40-50 fogat is elfért, kétszintes épületszárnyak vették körül, a földszinten boltozott, az emeleten famennyezetes helyiségekkel. Ezek közül több már Esterházi Pál idejében épült, mint az „uj kápolna", továbbá egy-egy palota mellette és fölötte. A belső várhoz nyugatról trapéz alakú udvar kapcsolódott. Valamennyi várrész külső falából íves és sokszögű bástyák ugrottak ki. Az egyes udvarokban egy-egy sziklába vésett ciszterna gyűjtötte a csapadékvizet. A vár lerombolása