Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

zadban újra királyi tulajdon, és egy ideig, mint várnagy, itt is Drugeth Vilmos nádor az úr. Az 1400-as évek elején Zsigmond adományozza a magas tisztségeket viselő Bebe­keknek. A század közepén egy időre a husziták szállják meg. Utóbb házasság révén a Szapolyaiaké lesz. Mohács után Szapolyai János kancellárjának, Werbőczynek aján­dékozza, de a környék ura, Bebek Ferenc sietve elfoglalja előle, és itt rendezi be leg­biztonságosabb lakóhelyét. Ez marad utóbb fia, György számára is, amikor Izabella királyné pártján Ferdinánd ellen hadakozik. Ezért 1567 elején távollétében Swendi Lázár felsőmagyarországi főkapitány seregével megostromolja Szádvárt, amit Bebek­né Patóchy Zsófia véd tisztjeivel, mígnem kénytelen szabad elvonulás fejében feladni. Az ostromverte várat a sűrűn váltakozó várnagyok gondjaira bízzák. 1 579-ben Rüber János főkapitány veszi zálogba, 1593-ban pedig a Dersffyek. 1 600-ban Basta György generális Csáky István erdélyi főkapitány számára járja ki zálogbirtokul az Erdély be­hódoltatásánál tett szolgálataiért. O azonban pénz hiányában kénytelen Pethe László királyi tanácsosnak továbbadni. A Bocskay-féle felkelés alatt azonban már a fejedelem fő híveként visszaveszi. Özvegyétől Báthory Gábor erdélyi fejedelem szerzi meg cse­rével, hogy elődjét, Rákóczi Zsigmondot ezzel kárpótolja a trón átengedéséért. A há­rom birtokos örököseinek félévszázados pereskedése ezzel veszi kezdetét. Végül 1674-ben a Csákyak Esterházy Pálnak adják el a várat, és az ő családjáé marad a vár­uradalom a felszabadulásig. 1682-ben Thököly seregei Szádvárt is elfoglalják, a feje­delem maga is megszáll benne. Bukása után a környező várak sorsára jut és lerombolják. Szádvár romjai a tornai hegységtől körülvett, meredek, sziklás hegy 200 m hosz­szú és 70 m széles fennsíkját foglalják el. Avar négy, különböző időkben épült részből áll. A déli hegyoldalba vágott út a keleti, legkésőbbi, már a XVI. században épített kül­ső vár kapujához vezet. Itt állt egykor a lovakkal hajtott felvonó szerkezet, csiga, amely­lyel az északi hegyoldal alján fallal kerített udvarból vontatták fel szekereken a vár el­látásához szükséges fát, lajtokban vizet, építőanyagot és muníciót. A kissé magasab­ban fekvő, szintén háromszögű középső várban különféle raktárak, műhelyek és az alacsonyabb rangú tisztek szállásai voltak. Korábban ennek délnyugati kiszögellésén nyílt a vár bejárata. A legmagasabban elhelyezkedő négyszögű belső várba a közép­sőből nagy négyszögű kaputorony 10 öles, azaz 20 m hosszú, boltozott kapualján ve­zetett. A torony lehetett a vár legkorábbi építménye. A tágas belső várudvart, amely­ben egy XVII. századi leírás szerint 40-50 fogat is elfért, kétszintes épületszárnyak vet­ték körül, a földszinten boltozott, az emeleten famennyezetes helyiségekkel. Ezek közül több már Esterházi Pál idejében épült, mint az „uj kápolna", továbbá egy-egy palota mellette és fölötte. A belső várhoz nyugatról trapéz alakú udvar kapcsolódott. Valamennyi várrész külső falából íves és sokszögű bástyák ugrottak ki. Az egyes udva­rokban egy-egy sziklába vésett ciszterna gyűjtötte a csapadékvizet. A vár lerombolása

Next

/
Oldalképek
Tartalom