Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Várak és várkastélyok - Détshy Mihály

A család kihalása után az 1620-as években Esterházi Miklós nádor kapja meg. 1 644ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadai hosszas ostrom után elfoglalják, és a linzi békekötésnél III. Ferdinánd jelentős összeg ellenében megerősíti Rákóczit a vár és kiterjedt uradalma birtokában. A fejedelem a megrongálódott várat helyreállíttatja és unokája, I. Rákóczi Ferenc és felesége, Zrínyi Ilona is erődíttetik és szépíttetik mint kedvelt lakóhelyüket. II. Rákóczi Ferenc itt tölti korai gyermekéveit amíg gyámapja, Thököly Imre fennhatósága alatt áll a vár. A Thököly szabadságharc bukása után a császári haditanács végül lerontatja Regécet is. Regéc a vidék legnagyobb, egyben a korabeli leltárak tanúsága szerint egyik legpompásabb építésű és berendezésű vára volt. A terepalakulathoz alkalmazkodva a magas hegy több szintjén épült ki fokozatosan. A legalsó és legkésőbbi, palánkkal körülvett elővárból további öt kapun és bástyaudvaron átvezetett a feljárat az alsó, végül a felső várba. Ez volta vár legrégebbi része. Bejáratát egy „Fi legóriás kerekded bástya" védte. Hosszan elnyújtott udvarát két végén egy-egy nagy, valószínűleg még XIII. századi, négyszögű torony zárta le. Az udvar egyik oldalán két-három szintes épületsor húzódott. A XVII. századi leltárak a bástyákon és gazdasági épületeken kívül jó néhány díszes termet és lakószobát sorolnak fel. Ezek helyét a még álló romfalak között nehéz azonosítani. A kapu fölötti palotában, az egyik torony emeletén az 1646. évi leltár szerint „Az Keo falon vadnak körül Császárok, Királyok és Királyné Asszonyok képei rámákon numero 22". Az ebédlő palota falait „nyomtatott aranyos kárpit" borította. A „virágos kék szenelő boltnak", azaz kályhával fűtött boltozatos teremnek „Kőből filegória formán épített egy öreg és két apróbb ablakja", vagyis gótikus vagy reneszánsz zárt erkélye volt. A vár egyik díszterme lehetett az Aranyas palota, „Mely Táblákra Arannyas, Rózsás Festet, Mennyezetes". A kápolnát az egymást követő katolikus várurak, utolsóként Zrínyi Ilona, gazdag berendezéssel, képekkel, szobrokkal látták el, és két karzattal szerelték fel. Az 1686. évi rombolás mindebből csak üszkös romokat hagyott hátra. Füzér várának (11 7. kép) eredete a tatárjárás előtti időkre nyúlik vissza. Építtetőjétől, az Aba nemzetség kompolti ágából való Vak Andronicustól még II. András király vásárolta meg, talán a szomszédos pataki királyi erdőbirtok kiteljesítésére. IV. Béla Anna lányának ajándékozta, de tőle bátyja, V. István ifjabb király elragadta, amiért a pápa is megintette, és visszaadására szólította fel. Ö azonban nem engedelmeskedett, sőt 1270-ben az apja ellen vívott harcaiban kiérdemesült híveinek adományozta. Károly Róbert szerzi csak vissza, és királyi birtok marad Zsigmond trónralépéséig. Ö előbb elzálogosítja, majd 1389-ben a Perényieknek adja. A család egyik ágáé is marad 1567-ig. 1526 őszén Perényi Péter Szapolyai János megkoronázása után ide menekítette a koronát, és innen vitte egy év múlva Fehérvárra Ferdinándnak. Fia, Gábor halá-