Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története - Veres László

megyének számított és egy-egy vár körül alakult ki. így Újvár (ma Abaújvár), Borsod (ma Edelény része) és Zemplén körül. A királyi megyerendszer fejlődésének fontos állomása volt Heves kiválása Újvár megyéből és Torna, valamint Sáros erdőispánságok önálló vármegyévé alakulása. A XII. századra megyéink területi kialakulása alapjában be is fejeződött, döntő mértékben a későbbi századok megyéinek területével volt azonos. A vármegyerendszer kialakulásával párhuzamosan rendeződött át a földterületek birtoktulajdona is. A földterületek döntő része a XII. században a honfoglaló nemzetségek kezén volt (így pl. Miskolc és környéke a Miskóc nemzetség tulajdonában), míg a többi rész a várbirtokokhoz illetve a királyi magánbirtokokhoz tartozott. A XII. század végén és a XIII. század elején a királyi vármegyerendszer kialakulásakor illetve ezt követően újabb tulajdonosok jelentek meg. A honfoglaló nemzetségek birtokai folyamatosan zsugorodtak és új nemzetségek kezébe kerültek az egykori birtokaik. Ekkor tűnt fel Abaújban az Aba nemzetség, Borsodban pedig a Bors nemzetség, melyek a Barcza-Tekele és a Örsur nem területének jelentős részét megszerezve az első ispáni tiszteket betöltőket is adták. Az új nemzetségek megjelenésével egyidőben nagybirtokossá vált az egyház is. A különböző monostorok ebben az időszakban kaptak először jelentős földbirtokadományokat. A XII. század derekától a megyében lezajlódott gyászos emlékezetű, 1241. évi muhi csatát követően felgyorsult a királyi és várbirtokok eladományozása. A XIV. század elejére területünkön egy olyan világi nagybirtokos oligarchia jutott hatalomra, mely az Árpád-ház kihalása után a királyi hatalommal is szembeszállni merészkedett. Az Aba nembeli Amadék mindhárom megyére is kiterjedő tartományúri hatalmat építettek ki, s a központi hatalom kiépítésére, az ország egységének helyreállítására törekvő Károly Róbert egyik legjelentősebb ellenfelévé váltak. Az uralkodó és az Amadék döntő összecsapására Kassa közelében, Rozgony mellett került sor 1312-ben, amely az uralkodó teljes győzelmével végződött. A csatában nagy segítséget nyújtott a kassai polgárság is. Ez jelzi egyben azt is, hogy a XIV. századra egy új, komoly erőt képviselő társadalmi réteg is megjelent területünkön. Az Anjouk uralkodása döntő lökést adott megyéink fejlődésének. E korszakban kezdődöttel és vált véglegessé az iparés a mezőgazdaság, a falu és város teljes szétválási folyamata. Az első iparosokat tömörítő érdekvédelmi szervezetek, az első céhek Kassán jöttek létre a XV. század elején, majd követték a XV- XVI. században olyan nagyobb települések is mint Miskolc, Szikszó. Megyénk területén futottak keresztül azok a fontos kereskedelmi útvonalak, amelyek Lengyelországgal és Oroszországgal a kapcsolatot biztosították. A kereskedelmi útvonalak nemcsak távoli országok termékeinek közvetítését szolgálták, hanem a helyi iparosok termékeinek továbbítását és a