Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Szécsényi Zsolt - Tóth Zsolt: Egy majorság törtenete

földadó szántó kert szőlő rét legelő erdő alá nem eső LICHTSEIN DEZSŐ Barcika 163 2 31 6 28 13 Kandó 187 Sajóivánka 113 7 29 40 204 Sajókazinc 320 17 1 111 73 1437 12 Sajóvelezd 142 8 b 317 7 SAJÓKAZINC 738 26 1 179 125 2173 32 ÚRBÉRESEI 3 2 152 106 LICHTSEIN MIKLÓS Barcika 75 22 32 2 LICHTSEIN JENŐ ÉS MARTON Hosszúpályi 1496 19 32 104 98 Monostorpályi 206 28 177 Pocsaj 220 1 — 55 22 — 14 jelentős hányadát a helyi törvényhatóságban, valamint a különböző (járási) tanácsokban (Borsod-Miskolci Hitelbank) tekintélyes szerepet vállalt. Lichtsein Dezső sajókazinci kastélya vagyonához képest primitív volt. Kétlovas kocsiján minden nap bejárta a tanyákat, kezdve a herbolyai Vécsetal, Kakastanya, Izbonyó, Lacitanya majorságokat. Általában zsidó származású ispánokat, illetve kulcsárokat alkalmazott, ezek között időzött sokat. A cselédasszonyok elpletykálták neki, ki, hol, mit szerzett vagy lopott, s általában elég közvetlen kapcsolatot tartott cselédeivel. Egy-két tanyán a lányok szívesen vállalták a szerető szerepét is. A tanyák nem voltak népesek. Az Izbonyón pl. egy lakatos, egy kerülő és két juhász. A Lacitanyán egy kerülő, egy juhász. Egy másik tanyán egy kerülő, egy juhász, egy fogatos lakott családjával, no meg persze a kulcsár, aki a határ termelését és a magtárak biztonságát őrizte.